Csődbe mehetnek a magyar kisvállalkozások a végtörlesztés miatt

Még jó ideig nem lesz vége a vállalkozások vesszőfutásának, a bankok ugyanis a következő időszakban az eddigihez képest is kevesebb hitelt adhatnak az olyan kormányzati ötletek negatív hatásai miatt, mint a végtörlesztés. A folytatódó hitelszűke egyre több kkv-nál az életben maradást lehetetlenítheti el.

Az eddiginél is nehezebb időszak elé néznek a vállalkozások Magyarországon: a többségük ugyanis továbbra sem fog hitelt kapni a bankoktól, eközben az elmúlt hónapokban bejelentett a bankszektort érintő kormányzati intézkedések (például a kedvezményes végtörlesztés lehetővé tétele) tovább ronthatnak a helyzeten, ugyanis csökkenthetik a bankok tőkéjét és ezáltal a hitelezési képességét – ez szűrhető le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb tanulmányából. Eközben a kormány gazdaságpolitikájának egyik sokat hangoztatott elve éppen az lenne, hogy könnyítsen a vállalkozások terhein és elősegítse a fejlődésüket.

Ha a vállalatok nem kapnak hitelt, az elsősorban azért veszélyes, mert a kkv-k esetében már az életben maradást lehetetlenítheti el, például azzal, hogy a cégek nem kapnak majd forgóeszközhitelt, amiből adott esetben a béreket fizetnék. A bankok csökkenő tőkéjére a tőkeemelés lenne a megoldás, de erre a jelenlegi válságos európai környezetben szűk a bankok mozgástere. A finanszírozás másik megoldása az MNB szerint a vállalati értékpapírpiac fejlesztése lehetne, ami szintén gyenge Magyarországon.

2008 szeptembere óta a vállalati hitelállomány összesen több mint 900 milliárd forinttal csökkent, ami a teljes 6-7 ezer milliárd forintos állományhoz képest masszív esés. A vállalati hitelezés visszaesésének fő oka az, hogy a bankok hitelkínálata gyenge volt. Ez azt jelenti, hogy a bankok a válság kitörése óta leszállították a kockázati toleranciájukat és a szűrés szigorodása miatt sok olyan vállalat már nem hitelképes nekik, amely korábban az volt. Emiatt a vállalkozásoknak nyújtott banki hitelállomány folyamatosan csökken Magyarországon 2008 negyedik negyedéve óta. Ez a közép-kelet-európai régióban is súlyosnak mondható, ugyanis a környező országokban, kivéve a balti országokat, a válság után megindult a vállalati hitelezés. Magyarországon viszont a hitelezés nélküli gazdasági növekedés következett, ami azért komoly probléma, mert a tapasztalatok alapján hitelezés nélkül a GDP harmad olyan lassan növekszik, és lassabban tér vissza ahhoz a növekedési mértékhez, amivel nőni tudna.