Az ipari, mezőgazdasági termelésnövekedéshez kapcsolódó beruházások húzhatják magukkal a stagnáló építőipart

Bár a KSH adatai szerint az építőipar továbbra is mérséklődést mutat, az ipari, mezőgazdasági termelésnövekedéshez kapcsolódó beruházások, fejlesztések segíthetnek az iparágon, különös tekintettel a könnyűszerkezetes épületek, csarnokrendszerek terjedésére – hívja fel a figyelmet a Lindab.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magasépítési Tanszékének egyetemi docense úgy véli, a könnyűszerkezetes építőipari növekedésnek további lökést adhat a tűzvédelmi szabályok egységes európai szemléletének honosítása. A legutóbbi gyorsjelentés (KSH, 2011. II. negyedév) szerint a bruttó hazai termék 1,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban az ipari termelés, melynek hozzáadott értéke 5,6%-kal nőtt, míg az előző évi alacsony szinthez képest a mezőgazdasági termelés is jelentős mértékben (24%) bővült. A Lindab álláspontja szerint szükségessé – valamint az Új Széchenyi Tervben található pályázatok nyomán lehetségessé is – válhatnak olyan ingatlan-beruházások, fejlesztések, amelyek a válság következtében ez idáig várattak magukra. Várhatóan az építőipari szegmensben a könnyűszerkezetes építési rendszereken alapuló terület lesz az első, amely a vállalat tapasztalatai szerint erősödést mutathat.

 

„Optimizmusunkat az utóbbi időben egyre élénkülő ipari beruházások is alátámasztják, amelyekben aktívan részt vettünk. Több acél könnyűszerkezetes építési rendszereken alapuló nagyberuházás zajlik most is az országban, így például jelenleg Verpeléten bővíti gyártókapacitását a francia érdekeltségű Asia Food tésztagyár, amelynek 5300 m²-es csarnokában több száz munkahely jön létre nemsokára. A Samsonite 1800 m² alapterületű üzemcsarnokot és csaknem 4000 m²-es raktárt épít Szekszárdon, ahol a kapacitásnövekedés vélhetően a foglalkoztatottak további létszámnövelését vonja maga után” – mondja Kotormán István a Lindab oktatási és fejlesztési vezetője.

 

„Az egységes európai tűzvédelmi szemlélet az acél könnyűszerkezetes építészet reneszánszát hozhatja el Magyarországon” – emeli ki Dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magasépítési Tanszékének egyetemi docense. „Európában mára sokkal elterjedtebb az acél könnyűszerkezetes építkezés, mint hazánkban, ennek egyik oka lehet, hogy a magyar tűzvédelmi szabályok messze-messze szigorúbbak, mint az európaiak. Hamarosan várható egy egységes európai tűzvédelmi szemlélet kialakulása, amelynek következtében várhatóan még erőteljesebben elterjed hazánkban is ez az építkezési technika” – teszi hozzá BME docense. A válság hatására erőteljesen felértékelődtek a gyors, gazdaságos beruházást lehetővé tévő acél könnyűszerkezetes csarnokrendszerek, melyek az épület méretében és egyéb tulajdonságaiban is alkalmazkodni tudnak a funkcióhoz.

 

Az építési költségek mellett azonban fontos figyelmet szentelni a fenntartási és az időszakos karbantartási költségekre is. Az egyik legjelentősebb kiadás az energiaköltség, amely nagyban függ az épület anyagaitól és szerkezeti kialakításától is. A megfelelő építési rendszer és építőanyagok kiválasztásával hosszútávon sokat spórolhat a beruházó. A leggyakoribb épület-meghibásodás a beázás és/vagy belső páralecsapódás, az ún. kondenzáció, ezért feltétlenül ajánlott olyan tetőburkolatot alkalmazni, amelynek 20-30, vagy akár 40 éves problémamentes referenciái is vannak. A tapasztalatok szerint az egyik legmegbízhatóbbak a fém anyagú nagytáblás fedéssel készült tetők, amelyek megfelelő tervezéssel és szakképzett kivitelezéssel nem csupán víz-, de közel légzárók is, ráadásul viharállók. Nagyon fontos megemlíteni az időszakos felülvizsgálatok, a rendszeres karbantartási tevékenység élettartam-növelő szerepét is.

 

Az acél könnyűszerkezetes technológiával épült csarnokok a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a logisztika, a sport és az üzleti élet számos területén alkalmazhatóak, ahol nagy fesztávolságú és légterű épületek, csarnokok kivitelezése a cél. Az építkezési mód jellemzője, hogy acél vázat és nagyelemes térelválasztó szerkezeteket alkalmaz, és a végleges épület jelentősen kisebb fajlagos súllyal készül el, mint a hagyományos anyagú szerkezetek (pl. tégla, beton). A könnyűszerkezetes építkezés előnye, hogy az épület vázszerkezetének építésével párhuzamosan egy összeszerelő üzemben elkezdhető a hozzá kapcsolódó falváz, térelválasztók, tető és kapuzat összeszerelése is, amelyeket már szerkezetkész állapotban lehet a kivitelezés helyszínére szállítani és ott rövid idő alatt a vázszerkezethez rögzíteni.

 

Az úgynevezett száraz technológiájú építkezésnek köszönhetően a szerelést – az esőt kivéve – bármilyen időjárási környezetben el lehet végezni, így a kivitelezési határidők rendkívül lerövidülnek, mely nagy megtakarítást jelent a beruházónak. Az acél váz gyors szerelhetősége lehetővé teszi, hogy egy autószalon, egy benzinkút kiszolgáló épülete, vagy egy hangár akár pár hónap alatt felépüljön.