Áprilistól jól járhatunk az árfolyamgát 2.0-val

Hatalmas összegeket ad ajándékba az állam és a bankok azoknak a devizahiteleseknek, akik belépnek az új árfolyamvédelmi programba. Ennek ellenére az árfolyamrögzítés után a felhalmozódott tartozásba ugyanúgy belebukhat az adós, mint az árfolyamgát 1.0-ás verziójában. Nagyot kaszálhat viszont, aki képes lesz megtakarítani a könnyítést.

Az adósok 2012 végéig kérhetik bankjuknál az új árfolyamvédelmet, ha svájci frankban, euróban vagy japán jen-hitelben adósodtak el, és nincs 90 napon túli elmaradásuk. A programban 5 évig, legkésőbb 2017. június 30-ig a piacinál jóval alacsonyabb rögzített árfolyamon törleszthetnek a deviza-jelzáloghitelesek és a lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezők. A rögzített árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén 2,5 forint lesz. Az árfolyamvédelmi programba legfeljebb 30 milliós lakásokat vásárlókat engedtek be Matolcsyék.  Az új árfolyamvédelem fontos eleme, hogy az adósok alacsonyabb árfolyamon törlesztenek, de a piaci és a rögzített árfolyam különbségéből adódó, elmaradt törlesztésnek csak a tőkerésze halmozódik fel adósságként a gyűjtőszámlán, a kamatkülönbözetet elengedi a bank és az állam. A kamatkülönbözet elengedése azonban nem azt jelenti, hogy a hitel kamatát egyáltalán nem kell fizetni, csak egy részét engedik el. Ha például egy 5 éve törlesztő svájci frankhiteles havi törlesztőrészlete 300 svájci frank (240-es árfolyamon 72 ezer forint), ebből a kamatfizetés nagyjából 200, a tőketörlesztés 100 frank. Az adósnak az árfolyamvédelem alatt 180 forinton számolva kell törlesztenie a 300 frankot, ami 54 ezer forintra jön ki. Mivel azonban 240 forinton kellene elszámolni a törlesztőrészletet, a hiteles 18 ezer forinttal adós marad, amiből 6 ezer forint a tőke- és 12 ezer forint a kamatrészlet. Az állam és a bankok az utóbbit átvállalják, a tőkekülönbözet viszont a gyűjtőszámlára kerül. Ebből látszik, miért vonzóbb az árfolyamvédelem 2.0, mint a tavalyi program, amelyben ennél a hitelnél 6 helyett 18 ezer forinttal nőtt volna a tartozás havonta.

A havonta megtakarított összeget érdemes lakás-takarékpénztárba tenni, ugyanis így még egy csatornán keresztül juthatnak állami támogatáshoz az adósok – ajánlja Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. A szakember az 5 éves védelem miatt egy 4 évre és 4 hónapra szóló lakástakarékpénztári szerződést ajánl, és legfeljebb 20 ezer forintos havi befizetést. Ezzel a befizetéssel érjük el ugyanis a legmagasabb állami támogatást (az állam a lakás-takarékpénztári befizetésünkhöz évente további 30 százalékot, de legfeljebb 72 ezer forintot ad támogatásként). A fennmaradó megtakarításra Gergely Péter azt ajánlja, vagy egy hozzátartozónkra kössünk még egy lakás-takarékpénztári szerződést, vagy tartsuk bankbetétben.