A kilakoltatás után is fizetni kell, ezért pertársaság szerveződik

Van rosszabb a kilakoltatásnál: az élethosszig tartó, de még a gyerekekre is átháruló tartozások fizetése, a pénzügyi függőségben tartás.

Több mint 120 ezer adóst érintő problémát fogalmazott meg a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület. A 2010 tavaszán bevezetett kilakoltatási moratórium és a kvóta-rendszer bevezetésével az állam segíteni kívánt a bajba jutott adósoknak, illetve az ingatlanpiac védelmében megakadályozta az árveréseket, végrehajtási eljárásokat. Kovács László, az egyesület főtitkára szerint ez jó szándék az állam részéről, de ismételten elfelejtettek hatástanulmányokat készíteni. Pedig kiderülhetett volna, hogy a végrehajtások felfüggesztése nem jelentette egyben a tartozások növekedésének felfüggesztését is. Ennek következtében az adósok tartozásai két-háromszorosára is növekedtek, jóval túllépve a fedezetek értékeit. Még 2011 tavaszán szóba került a „tiszta lappal történő kezdés” lehetőségének bevezetése, de az állam kihátrált ebből a kedvezményből. Helyette behozta az Eszközkezelőt mint segítséget, de ez csak 30-35 ezer bajba jutott családnak jelent megoldást, a többi 120 ezer adós problémája megoldatlan marad.

bajba jutott adósok ingatlanuk elvesztése után még életük végéig fizetni fognak a banknak vagy a végrehajtónak. Mivel az illetékesek nem reagáltak az egyesület megkereséseire, ezért az egyesület pertársaságot szervez, amely a helyi jogorvoslati lehetőségek szűkössége miatt az Unió bíróságához kíván kártérítésért fordulni. A kormányzat nem tervez újabb intézkedéseket a tartósan késedelemben levő adósok részére.