A jól fizető hitelesek is megjárhatják a pozitív adóslistával

A bankok üdvözölték a pozitív adóslista bevezetését, mert szerették volna lehatárolni azt az ügyfélkört, amelynek még hitelezni lehet. De az első hónapok tapasztalatai azt mutatják, nincs ilyen ügyfélkör, még a rendesen fizetők is nyakig el vannak adósodva. – írja az azenpenzem.hu.

Hiába szerette volna minden bank az „A” és „B” kategóriás ügyfélkört megszerezni magának, ez nem sikerülhet, mert minimális az ide sorolhatók száma – írja banki forrásokra hivatkozva az azenpenzem.hu pénzügyi portál. A pozitív adóslistát azért szorgalmazták a bankok, hogy láthatóvá váljon számukra az ügyfelek krémje.

Az adósokat és leendő adósokat A, B, C, D, E kategóriába sorolják a pénzintézetek (más néven is illethetik a különböző kategóriákat). A bankok ügyfélkörét többnyire C, D és E kategóriás ügyfelek alkotják. A pozitív adóslista bevezetésével kiderült, az A és B kategóriás adós nem is létezik.

A pozitív adóslista még akadálya is a hitelezésnek. Egy megkérdezett banki vezető szerint a jól fizetők is nemcsak teljesen el van adósodva, sok esetben már a meglévő hiteleiket sem szabadott volna megkapniuk, nemhogy új hiteleket.

Vigyázni kell a vésztartalékkal is

Az azpenzem.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy a kihasználatlan bankkártya- és folyószámla-hitelkeretek is rontják az ügyfelek újhitelszerzési esélyeit, miután akkor is a teljes keretösszeg szerepel az adatbázisban, ha soha nem élnek vele, csak vésztartaléknak tartják. Ezért egy esetleges hitelkérelemnél érdemes ilyen ballasztoktól megszabadulni.

Ahogy arról a pénzügyi portál már korábban írt,csak középtávon (3-5 év alatt) valósulhat meg,   hogy a jól fizető adósok kedvezőbb hitelkondíciókat kapjanak. Sok bank egyelőre csak teszteli az adatok megbízhatóságát. Jelenleg mintegy 4,2 millió ügyfél 8,2 millió darab hitelszerződése található a rendszerben. A felvitt adatok döntő része, 90 százaléka nem nyilatkozott státuszú, tehát nem lekérdezhető adat. Viszont a hitelt felvenni akarók – a bankok tapasztalata szerint – legnagyobb része, 80-90 százaléka hozzájárul az adatai lekérdezéséhez.