Magyarország logisztikai szerepe felértékelődik
Az Európai Unió
újabb keleti bővítésével Magyarország logisztikai szerepe
felértékelődik, de spekulatív céllal Budapest környékén túl nem
érdemes logisztikai létesítményeket építeni – hangzott el egyebek
mellett a BBJ és a ReSource ingatlanpiaci konferenciáján szerdán
Budapesten.
Egésznapos ingatlanpiaci konferenciát rendezett szerdán
Budapesten a Budapest Business Journal (BBJ) és a ReSource
IngatlanInfo.
Balogh Attila, az Eston International vezető tanácsadója az új
kormányzati negyed kapcsán vetett fel problémákat. Például azt, hogy
a 300 ezer négyzetméternyi, 33 ingatlanból álló jelenlegi
kormányzati ingatlan-portfóliót miképpen lehet majd értékesíteni. Az
épületek egy része ugyanis elavult, viszont más részük a fejlesztők
által preferált területen fekszik. Így az eladás időzítése kritikus
lehet.
Az új 160-180 ezer négyzetméteres kormányzati negyed helyszíne
még nem eldöntött, de gyakran felmerül néhány Duna melletti
helyszín, amely hajóval jól összeköthető a Parlamenttel. A Duna
szerepével a város jövőbeni fejlesztésében más előadások is
foglalkoztak.
Az európai logisztikai fejlesztések kapcsán az előadók úgy
vélték, hogy a közúti áruszállításnak még sokáig nem lesz
konkurenciája, bár a multimodális (vasúttal, hajóval esetleg
repülővel is megközelíthető) központok felértékelődnek. Czifra
Balázs a Slough Estates Hungary képviseletében felrajzolt egy vastag
vonalat Európa térképére, amely Skóciától – Franciaországon és
Németországon át – az Ibériai-félsziget déli részéig húzódott. Ez az
európai áruszállítás fő ütőere, ebből ágaznak le vékonyabb erek,
például Lengyelországon át Oroszország felé, illetve –
Magyarországot is érintve – tovább délkeleti irányba.
Az európai szállítási útvonalakhoz képest a magyar sokkal
szimplább. Az áruk zöme az M1 autópályán érkezik, majd Budapestet
érintve az M5 autópályán és a 4. számú főúton halad tovább, de egy
kis ér tart az M3 autópályán is Tiszaújváros felé. Mindezt Wachsler
Tamás, a Harbor Kft. ügyvezető igazgatója vázolta előadásában.
Miután az áruk Budapestnél “fordulnak”, spekulatív céllal
logisztikai központot építeni másutt (például Hegyeshalomban) nem
kifizetődő – állította az előadó.