Dobra vert minisztériumok, Duna-parti kormánynegyed

Váratlan szereplőként eladói minőségben tűnt fel a budapesti irodapiacon az állam. A kormányzati átalakítások és a leépítések következtében több minisztérium központi épülete és egyéb ingatlana üresedik meg. És ismét feléledt a kormányzati negyed felépítésének régóta tetszhalott terve. A kormányzati átalakítások során megszűnik több minisztérium, és az eddigi 820 központi költségvetési szerv negyede ugyancsak kikerül a közigazgatásból. A bejelentések alapján született piaci becslések szerint az állam által eladásra szánt irodákkal a Budapesten fellelhető jó minőségű bérelhető ingatlanok alapterülete 10%-kal bővülhet.

Szilvásy György nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kormány az állami portfólióból mintegy 200-250 milliárd Ft értékű ingatlant értékesít, amelyek a kancelláriaminiszter szerint az összevonások és leépítések során felszabaduló hely miatt válnak szükségtelenné. Az eladásokból a kormány 75-100 milliárd Ft bevételre számít. A kormány várakozása szerint az összeg elsősorban a megszűnő minisztériumok épületeinek értékesítéséből folyhat be a kasszába. A maradék értékesítését a közigazgatás átalakulásával egyidejűleg végzik majd.

A kancelláriaminiszter bejelentette azt is, hogy a régi épületekből származó bevételeket a kormány az államadóság csökkentésére kívánja fordítani. Az eladási árral csökkentik a fennmaradó adóság kamatát, és az így megtakarított összegből finanszírozhatják majd az újonnan bérlendő ingatlanok bérleti és üzemeltetési költségeit.

Az értékesítésre szánt épületek között várhatóan két volt minisztériumi központi székház is szerepel majd. Hamarosan felszabadul a kulturális tárcának eddig helyet adó Wesselényi utcai irodaépület és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) Dob utcai ingatlana is. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) helyet adó Wesselényi utcai irodaház hosszabb leállás után az 1990-es évek derekán készült el, akkor a környék egyik első újépítésű ingatlana volt. A VII. kerületnek ezen a részén csak az utóbbi években indultak meg a nagyobb arányú beruházások, a minisztériumtól néhány tömbre található a PriceWaterhouseCoopers épülete, és alig egy éve fejeződött be a greenpoint7 irodaház fejlesztése. Az új kormányszerkezetben a kultusztárcában újra egyesítik az oktatási (OM) és a kulturális területet, így a NKÖM osztályai is a Hiller István vezetésével létrejött új minisztériumba, az OM-nek eddig helyet adó Szalay utcai ingatlanba költöznek. Itt működött egyébként a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998-ig, ekkor választotta szét a két területet az akkor hivatalba lépő Orbán-kormány.

Ugyancsak felszabadul az IHM-nek eddig helyet adó Dob utcai irodaépület. A modern megjelenésűnek és felszereltségűnek aligha nevezhető házban a rendszerváltástól 2002-ig a közlekedési tárca működött, ekkor viszont a Közlekedési Minisztériumot beolvasztották a gazdasági tárcába, miközben – egyetlen ciklus erejéig – létrehozták az addig nem létező IHM-et. A most megszüntetett IHM megmaradó apparátusa a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba (GKM) költözik. A Nagykörúthoz közeli ingatlan környezetét főként az új szállodaberuházások határozták meg az utóbbi időben, az irodafejlesztések – valószínűleg leginkább helyhiány miatt – elkerülték a környéket. Megüresedik a munkaügyi tárca épülete is, az önállóságát elvesztő tárca alkalmazottai az Alkotmány utcából, az Esélyegyenlőségi Minisztérium dolgozói pedig az Akadémia utcából költöznek a Kálmán Imre utcában lévő kormányépületbe.

A kormányzat egyelőre nem adott pontos tájékoztatást, hogy bérlőként mely tárcák jelenhetnek meg a piacon, és egyelőre a kalapács alá kerülő ingatlanok teljes listája sem ismert. Szilvásy tájékoztatása szerint a kormány néhány héten belül meghozza a konkrét döntéseket, a részletes információk nyilvánosságra hozatala pedig a nyár végére várható. Nemrég bejelentették: a kabinet eltökélt szándéka, hogy egy helyre költözzék valamennyi minisztérium, ezért eladnák a belvárosi ingatlanokat. Szakértők szerint a Kopaszi-gát környékén, a csepeli szigetcsúcson, vagy Angyalföldön épülhetne fel a kormányzati negyed. A kancelláriaminiszter ezzel kapcsolatban legutóbb csak annyit árult el, hogy az új kormányzati negyedet magánbefektetők építik majd, az állam pedig nem vásárol területet annak létrehozásához, hanem valamilyen konstrukcióban bérleti díjat fog fizetni érte.

Korábbi sajtóinformációk szerint Gyurcsány Ferenc kabinetje a központi negyed létrehozásához nem csak az átszervezések miatt kiürített épületek eladásával számol. Az is elképzelhető, hogy kizárólag a földművelési tárca Kossuth téri épülete maradna meg állami kézben, az összes többi minisztériumi épületet pedig értékesítenék. A kormányzat az Orbán-kabinet idején feldobott tervet azért tartja indokoltnak, mert a többnyire régi építésű irodaházak nem alkalmasak a hatékony munkaszervezésre.

Az InfoRádiónak nyilatkozó Eltér István, a fővárosi tervtanácsi tag szerint – ha megvalósul – leginkább Duna-parti területeken képzelhető el a kormányzati negyed. Az eddig felmerült ötletek alapján szóba került már többek között a Milleniumi Városközpont területe, de az mára beépült. Felmerült a Duna Plaza térsége is, ami azóta ugyancsak jelentős beruházások színtere lett. Az utolsó szabad területek egyikén, a csepeli szigetcsúcsnál is többen elképzelhetőnek tartanák a központ felépítését. “Légvonalban közel a Parlament, a pesti rakpart nyugodtan meghosszabbítható odáig, és majdnem lámpamentesen el lehet jutni a Parlamentig. De az is elképzelhető, hogy például kishajóval közlekednének, hasonlóképpen Párizshoz” – magyarázta Eltér a szigetcsúcsban rejlő lehetőségeket. A tervtanács tagja szerint a beruházás szempontjából jól ki lehetne használni a Kopaszi-gátat is, ahol néhány éve telepedett meg Leisztinger Tamás egyik érdekeltsége. A milliárdos cége szabadidőközpontot és jachtkikötőt tervezett a területre, de az építkezések megindítását nem siette el az Öböl XI. Kft. Eltér szerint a jelenlegi stádiumban nyugodtan lehetne ott is profilt váltani, és akár a teljes kormányzati negyed kiköltözhetne oda.

Budapestet is leminősítették

A hosszú lejáratú magyar deviza-államadósságra vonatkozó lépéshez hasonlóan az eddigi “A mínusz”-ról “3B plussz”-ra, azaz egy fokozattal leminősítette Budapest hosszú lejáratú adósságának besorolását a Standard & Poors. Az intézmény ráadásul további leminősítést jelez előre. Budapest jelenlegi hitelminősítése tükrözi az ingadozó pénzügyi teljesítményt, emellett a kormány által tervezett központi közigazgatási és önkormányzati reformmal kapcsolatos bizonytalanságot, továbbá a BKV-nál felhalmozódott adóssággal, illetve a társaság tartós működési veszteségével kapcsolatos kockázatokat – áll a Standard & Poors közleményében.