A budapesti irodapiac mérete

Potenciálisan mekkorára nőhet a budapesti modern bérirodapiac? Kocsis Péter, a WING vezérigazgató-helyettese alábbi eszmefuttatásában arra vállalkozott, hogy megállapítsa, mekkora lehet majd a budapesti irodapiac mérete, ha eléri a több, például nyugat-európai nagyvárost ma jellemző érettségi, stabilizáltsági szintet.

A mérce alapvetően a legfejlettebb irodapiaccal rendelkező városok alapján állítható össze. A legfejlettebb és egyben fizikai méretükben legnagyobb piacokat (Párizs, London, Frankfurt, München) azért tekinthetjük mércének, mert méretük és történetük okán valószínűleg semmilyen tekintetben nem fognak lényegesen megváltozni a következő 20-25 évben. Ezzel szemben a többi piac Budapesthez hasonlóan, bár eltérő ütemben és talán irányban, de a jelenlegi állományokhoz képest még jelentős változásoknak néz elébe.

A fejlett piacok elsődleges, ingatlanos jellemzője, hogy a meglévő állományhoz képest nagyon kicsi, maximum 5% a fejlesztések aránya. Másik szembetűnő jellegzetességük az üresedés viszonylag alacsony mértéke. Ahol kisebb a fejlesztői aktivitás (mivel nem engedik őket fejleszteni és/vagy nem látnak növekedési lehetőségeket), a meglévő állomány bérleti díjainak mozgása reagálja le a kereslet ingadozását. Ezzel szemben ott, ahol nagy a fejlesztői aktivitás, jellemzően nagyobb az üresedés. Ennek természetszerű oka az új, feltöltés alatt álló (avagy részben üres) épületek magas aránya a meglévő állományhoz képest. Másik magyarázat az, hogy a kereslet ingadozását nem elsősorban a bérleti díjak, hanem a bérbe adható avagy üres területek mozgása reagálja le.

Tovább a ReSourceinfo.hu elemzésére.