Az Új Széchenyi Terv kiemelten kezeli a zöldgazdaság fejlesztését

A megújuló energia használatának elterjesztése mellett a kormány fontos szerepet szán az épületenergetikai beavatkozásoknak is – jelentette ki Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár március 25-én, Kiskunhalason, ahol egy fórumon ismertette a készülő nemzeti energia stratégia irányelveit.

Az államtitkár egy nappal később a megújuló energia hasznosításának lehetőségeiről tartott előadást a Duna-Tisza közi Agrár Expo keretében Kiskőrösön.

A szakpolitikus Lukács László országgyűlési képviselő meghívására vett részt a Szilády Áron Református Gimnázium dísztermében megtartott kiskunhalasi fórumon. Előadásában kiemelte, hogy a megújuló energiáknak elsősorban a hőellátás területén lesz kitüntetett szerepe. A kormány olyan decentralizált, helyi fűtési rendszerek létrehozását támogatja, amelyek az adott térségben rendelkezésre álló erőforrások hasznosítására alapoznak. A Dél-Alföldön kiváló lehetőség mutatkozik arra, hogy a föld felszíne alatt meglévő termálvizet közösségi célú fűtésre hasznosítsák.

Az Új Széchenyi Terv kiemelten kezeli a zöldgazdaság fejlesztését, melynek részét képezik a környezeti fenntarthatóságot elősegítő beruházások is – hangsúlyozta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy az ÚSZT pályázati kiírásai a kis- és középvállalkozások számára is nyitottak. A megújuló energia használatának elterjesztése mellett a kormány fontos szerepet szán az épületenergetikai beavatkozásoknak is, melyek jelentős mértékben csökkenthetik az ország külső energiafüggőségét.

Bencsik János jó példaként hozta fel a kiskunhalasi székhelyű Építőcenter Kereskedelmi és Ingatlankezelő Kft.-ét, mely néhány héttel ezelőtt nyert el 20 millió forint központi támogatást épületkorszerűsítési munkálatokra, valamint Kiskunhalas Város Önkormányzatát, amely a napokban nyert 3,4 milliárd forintot a település szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére.

Bencsik János a Duna-Tisza közi Agrár Expo keretében Font Sándorral, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökével közösen megtartott előadásában rámutatott, hogy a magyar érdekeket az szolgálja leginkább, ha a jó termőképességű területeken elsősorban élelmiszer, valamint takarmány-alapanyagok termesztése történik. A gyengébb hozamot biztosító földeken, ártereken azonban energetikailag hasznosítható növények is termeszthetők, de csak az ország élelmiszerbiztonságát nem veszélyeztető mértékben.

Az államtitkár tájékoztatójában arra is kitért, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási hulladékok és melléktermékek egyéni gazdák tízezrei számára nyújthatnak kiegészítő jövedelmet, ha azokat begyűjtve, közösségi fűtési igények kiszolgálására használják fel.

A bioüzemanyagok hazai előállítását illetően óvatosságra intett a szakpolitikus. A kevésszámú, centralizált üzem helyett a térségi alapanyag-termesztésre települő, s ugyancsak a helyi igények kielégítését megcélzó kisüzem létesülését tartotta kívánatosnak. Az így előállított üzemanyagot a vidéki nagyvárosok közösségi közlekedésében lehetne felhasználni.

Bencsik János kötelező feladatként említette a kis- és közepes kapacitású biogáz termelő üzemek telepítését, amelyek lehetőséget teremtenek az egyébként ártalmatlanításra ítélt szennyvíziszap, élelmiszeripari és vágóhídi hulladékok energetikai célú hasznosítására. Ezeknek a létesítményeknek nemcsak az energiaellátásban lehet szerepük, de általuk gondozottabbá válik a táj arculata, s vonzóbbá tehetők a falusi turizmus által nyújtott szolgáltatások is.