Van még hely a fejlesztőknek a Balatonnál – Száz százalékig optimista vagyok

Közép-Európa legnagyobb tava az utóbbi években hatalmasat és látványosan fejlődött, de az elmúlt ötven-száz év legdinamikusabb fejlődési szakasza még csak most kezdődik. A Balaton lehetőségeiről és az SCD – Quinlan Private Golub páros 450 millió eurós komplex fejlesztési programjáról az SCD Group elnökével, Jászai Gellérttel beszélgettünk.

Rendkívüli projektbe kezdtek a Balatonnál. Mit takar pontosan a
Balaton-fejlesztési program?

A program egyedülálló ingatlanfejlesztési portfóliót jelent a Balaton körül.
Mintegy 177 hektár területről van szó, ahol a következő öt-nyolc év során
huszonnégy fejlesztést valósítunk meg. Ezek alapvetően turisztikai fejlesztések:
van közöttük szolgáltatás-, kereskedelmi és attrakciófejlesztés, illetve
természetesen kereskedelmi szálláshelyek – hotelek, resortok – építése is. Egy
olyan komplex fejlesztési programot valósítunk meg, amely az elmúlt 50-100 év
legdinamikusabb fejlődési szakaszát indíthatja el a Balatonnál. Ehhez
természetesen szükség lesz más fejlesztők és befektetők részvételére is, de a
szíve, a mozgatórugója ez a program lesz.

Hol a helye a Balatonnak mint márkának az európai tavak
között?

Korábban példálóztam más európai tavakkal, ahol komoly fejlesztések zajlottak
az elmúlt húsz-harminc évben, ilyen például a Garda-, a Boden- vagy a Genfi-tó.
Mára azonban nem szívesen hasonlítom össze a Balatont más tavakkal, mert ezt
semmilyen szempontból nem lehet megtenni. A Balaton sok szempontból jobb
adottságokkal rendelkezik, mint az említett tavak, teljesen egyedi jelenség.
Fekvése rendkívül előnyös, maga a tó és a környezete önmagában is természeti
csoda, és a vízfelülete is a legnagyobb. Ami a szakmai vonatkozásokat illeti –
gondolok itt a minőségi és a fejlesztési koncepciókra -, mindenképpen követni
fogjuk ezeket a nemzetközi példákat. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a
Balaton az egyetlen olyan tó Európában, ahol hosszú évek során meg lehet
valósítani azt a koncepciót, amely egy ilyen régió életében ideális: a minőségi
lakóhely, munkahely és turizmus hármas egységét. Ha mindenáron összehasonlítást
szeretnénk alkalmazni, akkor a Garda-tó minőségi turizmusát hoznám fel példának:
a Balatonnál hasonló színvonalat szeretnénk elérni – meggyőződésem ugyanakkor,
hogy a Balatonból többet lehet kihozni. A Boden-tó esetében a vitorlásélet
megteremtését tartom követendő példának. Itt 12 ezer vitorlásengedélyt adtak ki,
és olyan vitorlásélet van, mint sehol Európában – miközben a tó sokkal kisebb,
mint a Balaton, ahol egyelőre 2 ezer engedélyt adtak ki. Van tehát tere a
fejlődésnek.

A Balaton-fejlesztési program rengeteg befektetőt vonz. Mennyi hely
van a Balaton körül másoknak?

Abszolúte van hely másoknak is, és nagyon örülünk a komoly fejlesztők
megjelenésének. A különböző fejlesztések egymást erősítik, még rengeteg
lehetőséget látok. A Balaton sokkal többet jelent, mint maga a víz és a környező
települések: komoly gazdasági régióról van szó, amely rengeteg fejlesztést
igényel. Jó példa erre a Sedesa a MotoGP pályához
kapcsolódó fejlesztésekkel. Azt gondolom, ennek a látványos, nemzetközi szinten
is ismert és elismert attrakciónak a helyszín kiválasztásában fontos elem volt,
hogy a fejlesztőnek nem egyedül kell boldogulnia. A pálya és a többi
szolgáltatás kialakítása nagy léptékű beruházás, és a fejlesztőnek
elengedhetetlenül fontos, hogy vannak egyéb projektek, amelyek majd ki tudják
szolgálni az ő projektjét is, gondolok itt a repülőtérre, az autópályára, az
egyéb infrastrukturális adottságokra, és természetesen a mi 450 millió eurós
turisztikai fejlesztésünkre. Természetesen mi is örülünk ezeknek a projekteknek,
mert a mi fejlesztéseinket is erősítik.

A tónál a fejlesztők egyöntetűen a rövid szezon megnyújtására
törekednek. A vitorlázás fejlesztése és a kapcsolódó projektek rendkívül
sikeresek ezen a téren. Önök mekkora lehetőséget látnak ebben?

A vitorlásélet fellendítése és az ehhez kapcsolódó fejlesztések a
legfontosabb helyen szerepelnek a terveink között. A Balaton adottságai
tökéletesek a vitorlázásra, egyelőre azonban kevés az új kikötő építésére,
illetve a régiek felújítására irányuló projekt. Itt nagyon sok tér és lehetőség
van még. A Balatonnál gyakorlatilag nincsenek charterlehetőségek (vitorlás
kibérlése skipperrel vagy anélkül), mert egyelőre nincsenek erre fenntartott
helyek. Ennek egyik oka, hogy minden vitorláshely gyorsan elkel, mert akkora
igény van rá. Mi a fejlesztéseinknél kifejezetten erre fogunk koncentrálni, és
magas szintre kívánjuk fejleszteni a vitorlázási lehetőségeket és a vitorlázás
kultúráját.

Nagyon jelentősek az infrastrukturális fejlesztések a Balaton
környékén. Az M7-es autópálya kiépülése hoz-e valamilyen változást a tó
életében, kialakulhatnak-e új gócpontok?

A Balaton kulturális és társadalmi értelemben kiforrott régió. Nagyon
fontosak az infrastrukturális fejlesztések, de ez nem feltétlenül jelent
forradalmi változásokat a viszonyok átrendeződésében. Ez nem jelenti azt
természetesen, hogy egyes területek ne fejlődhetnének ezáltal dinamikusabban. A
tó déli partjainál futó autópálya mind a magyaroknak, mind a külföldieknek
nagyon fontos. Mindazonáltal az északi part elérhetősége sokat javulna egy másik
kompjárat elindításával is, amire egyébként abszolúte megvannak a kikötői
adottságok. Persze ezen kívül rengeteg egyéb – főleg környezeti – szempontot
kell figyelembe venni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az északi oldalon is
történtek infrastrukturális fejlesztések: említhetnénk az utóbbi években
Balatonfüreden végbe ment látványos fejlődést, vagy a Balatonkarattyától
Balatonalmádiig futó elkerülő utat. Hozzáteszem, hogy az északi parton még több
fejlesztésre van szükség, de itt az infrastrukturális kérdések bonyolultabbak,
mert az egész térség nemzeti parki terület.

A horvát tengerpartot mindig is a Balaton konkurenciájának
tekintették. Horvátország Budapestről gyakorlatilag közvetlenül elérhető
autópályán. Ön szerint képes a Balaton hosszú távon versenyképes
maradni?

Én nem osztom azt a véleményt, hogy a Balatonnak az Adriával kell
versenyeznie: a kettő egészen más, és más rétegeket is céloznak meg. Az
infrastruktúra fontos, mert nélküle nem lehet minőségi turizmust kialakítani: az
autópálya mindennek előfeltétele. Mindazonáltal azt gondolom, hogy az emberek
nem azért választanak egy bizonyos turisztikai célt, mert oda autópálya megy,
hanem azért, mert úgy ítélik, hogy ez a szabadidejük eltöltésének legmegfelelőbb
módja, és ott érzik jól magukat. Álláspontom egyébként igazolódni látszik: szó
nincs róla, hogy az emberek ne állnának meg a Balatonnál azért, mert elkészült
az autópálya – mert kimondottan a Balatonra jönnek. Hozzáteszem, hogy ha az
Adrián nem képesek gyorsan fejleszteni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket mi a
Balatonnál, akkor versenyhátrányba fognak kerülni.

Régóta dolgoznak a programon, másfél éve tárták terveiket a
nyilvánosság elé. Időközben sok minden történt: hitelpiaci válság, nemzetközi
szinten elismert partner, a Quinlan Private Golub bevonása – hogy csak néhányat
említsünk. Mennyire optimista a programot illetően?

Száz százalékig. Amikor négy évvel ezelőtt belevágtunk a projektbe, tisztában
voltunk vele, hogy nem lesz könnyű. Mert a Balaton köztéma, mindenkit
foglalkoztat, emellett rengeteg helyi érdeket kell figyelembe venni. Egy átlagos
helyen lévő fejlesztéshez képest a Balaton fejlesztése legalább kétszer olyan
nehéz. De így is száz százalékig optimista vagyok, mind a program
megvalósíthatóságát, mind az üzleti sikert illetően. És örömmel tölt el az a
meggyőződés, hogy értéket teremtünk ezzel a projekttel.