Önkényesek, de kisebbek az eltérések az engedélyezettől

Magyarországon rendkívül ritka, hogy építési engedély nélkül vág bele háza kivitelezésébe valaki. Sokkal inkább az a jellemző, hogy ? valamelyest ? eltérnek a hatóságok által jóváhagyott tervektől. Az esetek jó részében néhány méterrel ?eltolják? a házat, vagy ?véletlenül? nagyobbra sikerül a terasz. Ma már törvény kötelez arra is, hogy mindenképp be kell fejezni a megkezdett építkezést, vakolatlan, kerítés nélküli házat használatba venni sem lehet.

A horvátországi nyaralók bontásakor kiderült: nem véletlen, hogy déli szomszédaink hozzákezdtek a ? legalábbis részben ? magyarok kezében lévő ingatlanok ?eltakarításához?. A Vir szigetén épült házaknak ugyanis már nem is lett volna szabad felépülniük, hiszen nem járultak hozzá a hatóságok. Márpedig az építési engedély nélküli villák vásárlói az adásvételi szerződés aláírásának pillanatában is tudták: a leendő birtok szabálytalanul épült. Abban bíztak, hogy fennmaradási engedéllyel kiköszörülhetik a csorbát, és ha a hatóságok előbb nem tették meg, hát utólag majd rábólintanak a szükséges engedélyekre.
Magyarországon nem jellemző, hogy ehhez hasonló stratégiával, építési engedély nélkül építkeznének a családok vagy beruházók.
Egy-egy kirívó példa azért akad. A XII. kerületi önkormányzat például meglehetősen önkényesen járt el akkor, amikor engedély hiányában felállított egy turulszobrot, de hasonlóképpen nagy médiafigyelem övezte történet lett a gellérthegyi Citadella-terasz illegális kiépítéséből is.

Ezek az ügyek nagy port kavarnak, de szerencsére nem jellemzőek? ? hívta fel a figyelmet a Fővárosi Közigazgatási Hivatal elnöke. Forgách Imre a ReSource kérdésére hangsúlyozta: a leggyakoribb probléma az, hogy bár szabályos és jogerős építési engedéllyel rendelkezik az építtető, attól a kivitelezés során valamelyest eltér. El kell ismerni: előfordul, hogy alapos indok van a módosításra, hiszen megeshet, hogy csak a munkálatok során derül fény valamely korábban nem ismeretes tényezőre (például a talajviszonyok eltérhetnek a várttól). Ilyenkor az a gyakorlat, hogy a körülményekhez igazodva a kivitelező másként végzi el a munkát, az építési engedély módosítására azonban sok esetben nem kerül sor, mert az építkező attól tart, hogy hosszadalmas jogi hercehurca elé néz, ha bevallja a változtatásokat.
Csakhogy a jóváhagyott tervtől való eltérést nem mindig indokolják külső okok. Vannak, akik egyszerűen úgy döntenek, néhány méterrel arrébb praktikusabb lenne az épület. Ilyenkor abban bíznak, hogy a fennmaradási engedéllyel ki lehet majd köszörülni a csorbát. ?Nem véletlenül, mert a magyar gyakorlat csakugyan megengedő ? árulta el Forgách. ? Inkább a bírság a megszokott, bontásra csak ritkán kerül sor.? A hivatalvezető szerint végső eszközként szükség van hatósági kényszermegoldásra, de nem jó, ha ez jelenti a megoldást.
?Ugyancsak nem ritka, hogy azért tér el az építési engedélyben foglalttól az építtető, mert nem azonnal kezd hozzá házának megépíttetéséhez, és az engedély kiadása után eltelő hónapok, évek alatt megváltoznak az épülettel kapcsolatos igényei? ? magyarázta az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Kárpáti József példaként említette, hogy 150 helyett végül 170 négyzetméter lesz a felépült ház alapterülete. Ha a szabályok lehetővé teszik, akkor a tulajdonos később megkapja a fennmaradási és a használatbavételi engedélyt. Olykor viszont olyan szorosan építik a garázst a ház mellé, hogy nem tartják be az oldalhatárokat ? ilyenkor több millió forintos kárt is okozhat a bontás. Ezenkívül gyakori, hogy nem megfelelő anyagokat használnak fel, azaz a 3/2003-as rendeletben foglaltakat hagyják figyelmen kívül.
Az építkezésről építkezésre változik, hogy milyen alaposan vizsgálják meg a terveket az engedélyezési eljárás során az illetékes szakemberek. Az országban 650 építési hatóság működik, és a szakemberek rendkívüli különböző mértékben mélyednek el a dokumentációk részleteiben. Akadnak olyan helyek, ahol anyagkimutatásokat, csomóponti rajzokat és egy sor más papírt is bekérnek, míg másutt elegendő a tervező ? egyébként is kötelező ? nyilatkozata arról, hogy a tervek a hatályos törvények és a szabványok figyelembe vételével készültek el.
Az építési törvény nem tesz különbséget aközött, hogy milyen ház épül: azonos követelményeknek kell megfelelniük a magánerős építkezéseknek és a fejlesztők által épített társasházaknak is, és az úgynevezett készházak leendő birtokosainak is ugyanazt az utat kell végigjárniuk. ?Elsőként minden esetben azt kell tisztázni, milyen besorolású az az övezet, ahol a kiszemelt telek található: építhető-e rá lakóépület, nyaraló vagy éppen kereskedelmi ingatlan? ? emelte ki a tagozat elnöke. A szabályozási tervből kiderül az is, milyen messze szabad építkezni a telekhatártól, legyen szó az oldal- vagy a hátsó határról. Néhány helyütt éppígy meghatározzák, milyen színű csempét kell használni, milyen színűek lehetnek az ablakok, és milyen magas az épület. Ezt aztán szigorúan be is tartatják, mivel fontos cél a település egységes képe, az egységes hangulat fenntartása. A tervezés megkezdése előtt azt is tisztázni kell, hogy milyen százalékban lehet beépíttetni a telket: a városi övezetekben elterjedt a 30%, a beépítettebb kerületekben, nagyobb vidéki városokban szó lehet akár 90%-ról, illetve ennek ellenkezőjére is akad példa: ahol különös szerepet kap a természetközpontúság, ott 15% is lehet a plafon.
Az építési engedély dokumentációjának mindenképpen tartalmaznia kell az alaprajzokat, homlokzati rajzokat, metszeteket, az épület elhelyezkedését a telken, a közműcsatlakotásokat és hőtechnikai számítást. A határoló falak hőszigetelő értékeit szeptember 1-től kell csatolni az engedélykérelemhez. Az építési törvény ez év eleji módosítása óta követelmény, hogy minden esetben be kell fejezni a házakat: nem állhatnak vakolatlanul, kerítés nélkül, félig elkészült terasszal az épületek.