Új árfolyamrögzítés: csökkentenék a közjegyzők a díjat

A közjegyzői kamara javaslata szerint tízezer forint alá csökkenhet az új árfolyamrögzítés szerződésmódosításainak díja, ehhez az archiválási szabályokat kell enyhíteni – írja a Napi Gazdaság. Mint ismeretes, az eredeti szabályok szerint a bankok fizetik ezeket a közjegyzői díjakat, az ezzel kapcsolatos új szabály azonban még nem született meg.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara javaslatot tett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak az árfolyamgát szerződések közokiratba foglalása költségeinek csökkentéséről − mondta a Napi Gazdaságnak Tóth Ádám elnök. Tavaly nyáron a előző árfolyamgát törvény megszületése után 14 800 forintos díjban állapodtak meg a Magyar Bankszövetséggel. A mostani javaslat szerint az összeg bőven 10 ezer forint alá csökkenne, amennyiben a szabályozó mentesítené az egyébként csak három évre szóló szerződésmódosítás kapcsán a közjegyzőket a rendkívül szigorú elektronikus archiválási, illetve a papíralapú ötvenéves őrzési kötelezettség alól.

Az elnök szerint azt is meg kell fontolni, hogy az árfolyamgát-szerződéseknél egyáltalán van-e értelme a közjegyzői okiratba foglalásnak. A jelenlegi feltételek szerint a gyűjtőszámlán lévő pénz nehezen végrehajtható, miután a szerződés megkötésekor sem az esedékességet, sem azt nem lehet pontosan rögzíteni, hogy mekkora összeg gyűlik össze a számlán. Tóth emlékeztetett arra, hogy bár tavaly nyáron egy két és fél oldalas standard szerződésről állapodtak meg a Bankszövetséggel, azt számos pénzintézet nem tartotta kielégítőnek, és teljes körű, egységes szerkezetbe foglalt szerződésmódosítást kezdeményezett a közjegyzőknél − természetesen sokkal magasabb díjért, amit a banknak kellett fizetnie.

Szakértők szerint a közjegyzői okiratba foglalás megkerülhető lehet akkor is, ha az árfolyamgát törvényt úgy módosítják, hogy a rendes hitel felmondásának időpontjában a gyűjtőszámla-szerződés automatikusan lezárul, az aktuális (a banki és a kormányzati kötelezettségvállalás levonása után megmaradt) egyenleget pedig az alapköveteléshez írják hozzá, amely az eredeti közjegyzői okirat alapján végrehajtható. A legoptimistább nézetek szerint is legalább 400 ezer szerződést érint majd a változás. Uniós szabályok írják elő, hogy független (bírósági vagy közjegyzői) szervezetnek kell rögzítenie a végrehajtási jogot − mondta a Napinak Tóth Ádám. A közjegyző kötelessége, hogy a felolvasás mellett olyan helyzetbe hozza az ügyfelet, hogy az dönteni tudjon a szerződés elfogadásáról. Tóth szerint a közjegyzők 2002 novembere óta minden devizahitel-szerződésnél kimerítően tájékoztatják az ügyfelet a lehetséges árfolyamváltozásokról. Az elnök szerint így nem indult bírósági eljárás közjegyzők ellen a nem kielégítő tájékoztatás miatt (szemben a bankokkal). A közjegyző az igazságszolgáltatás részeként jár el, így a nem megfelelő tájékoztatás kapcsán az állami felelősség sem kerülhető meg.