Nem jött be az optimista jóslat az ingatlanpiacról

Továbbra is lefelé tartó trend jellemzi az ingatlanpiacot, ma már az sem mindig igaz, hogy bármit el lehet adni, ha megfelelően alacsony az ár – mondta az ingatlanvagyon-értékelők szövetségének elnöke.

Bár tavaly az ellenkezőjét jósolták a szakemberek, csökkenő árak mellett tovább szűkül az ingatlanpiac. Molnár Dénes, a Magyar Mérnöki Kamara építési tagozatának elnökségi tagja szerint a lakásépítési szegmens és az építőipar sok egyéb területe is a tavalyi mélypont óta „picit pozitívan fejlődött”.
 

Kérdésre válaszolva hozzátette, 2008, az ingatlanpiaci válság kezdete óta gyakorlatilag leállt az összes fejlesztés, illetve nagyon-nagyon kevés van. A bedőlt beruházások közül példaként említette a Marina Part vagy a Corvin-Szigony negyed egyes beruházásait. Vannak ugyan ingatlanok, amelyeket még be tudtak fejezni az építtetők, de félkészen hagyott házakat is látni a fővárosban. Előbbiekben ugyan lehet lakást vásárolni, ám az eladók dolgát nehezíti, hogy az évi 90 ezer értékesített lakásnak talán, ha a 3 százaléka új építésű ingatlan. „Ez a korábbi években sokkal jelentősebb volt, ma ez egyelőre mélyponton van” – mondta az új lakások iránti érdeklődésről Molnár Dénes.

Horváth Csaba, a Képesített Ingatlanvagyon-értékelők Országos Szövetségének elnöke szerint nem csak ő, hanem a korábban optimista jóslatokat megfogalmazó, 2012-re már a gödör alját prognosztizáló ingatlanos hálózat is úgy látja, nem fordult meg a lefelé tartó trend. 2013 várhatóan még az előző évet is alulmúlja majd, ez nem a lakásépítés időszaka – tette hozzá. A helyzet jellemzésére megemlítette, hogy míg 2004-ben közel 44 ezer új lakást adtak el, 2012-ben már csak 10 és fél ezret.

A szakember, aki Pécsen dolgozik, arról is beszélt, hogy a baranyai megyeszékhelyen 2008 óta a panellakások piacán például 30-35 százalékos áresést tapasztalt, és a csökkenés tovább folytatódik. Az áresés mértéke a baranyai aprófalvakban még nagyobb, 50 százalék körüli, illetve bizonyos településeken szinte eladhatatlanok a házak. „Ingatlanosként azt mondjuk, hogy mindent el lehet adni megfelelő áron, de úgy tűnik, hogy ez már nem mindig igaz” – fogalmazott az ingatlanvagyon-értékelők szövetségének elnöke.

Horváth Csaba szerint a mostani helyzetnek több oka is van. Az egyik, hogy 1999 és 2004 között nagyjából 300 százalékkal nőttek a lakásárak, miközben a jövedelmek jóval kisebb mértékben, tehát túlértékeltté vált az ingatlanállomány. A másik probléma a hitelezéshez kapcsolódik: 150 ezren több mint 90 napja nem törlesztik a kölcsönüket, valamint még a támogatott lakáshitelek 6-7 százalékos kamata is borzasztóan magas. „Normális országokban 2-3 százalékos kamat fölött nem vesznek föl több évtizedig fizetendő hiteleket.” Ezen kívül egyre kevesebb az emberek lakásvásárlásra fordítható pénze, miután az egyre inkább fizetőssé váló szolgáltatások – egészségügy, oktatás – többletkiadásokkal járnak. Az ingatlanszerzésre költhető összeg még a lakásárak csökkenése mellett is kisebb. További negatív tényező a foglalkoztatási helyzet – közmunkások nem vesznek lakást, a külföldön dolgozó magyarok pedig nem itthon, sőt közülük egyre többen eladják magyarországi ingatlanukat. A piacot emellett 470 ezer nem lakás célra használt lakóingatlan is „nyomja” – mondta a szakember.

Horváth Csaba szerint egyelőre hiányzik a bizalom, a jövőbe vetett hit a lakosságban, annak érzése, hogy a munkahelye, jövedelme 5-10-20 év múlva is biztos lesz. Amíg a gazdasági helyzet nem javul annyira, hogy a helyreálló bizalom lakásvásárlásban is megnyilvánuljon, nem várható, hogy a közeljövőben javulni fog az ingatlanpiaci helyzet – tette hozzá.