Index: Államügyész szólt bele a BKV–Alstom-perbe
Jelentős szerepe volt egy francia államügyésznek abban, hogy a BKV két hete elvesztette az Alstom elleni perét Nanterre-ben, amin egyébként a 37 milliárd forintos bankgarancia lehívása bukott. Marie-Aimée Gaspari, akit a metrókocsikat gyártó Alstom bűncselekmény gyanújára hivatkozva idéztetett be, gyakorlatilag felszólította a bíróságot, hogy a francia cég mellett döntsön. A tárgyaláson röpködtek a Kádár Jánosra, leninizmusra utaló kifejezések.
Tarlós István főpolgármester december közepén titokzatos diplomáciai botrányról beszélt lapunknak adott interjújában [1] a BKV–Alstom-per kapcsán. A botrányról kiderítettük: lényegében az történt, hogy egy francia államügyész is beszállt a perbe, amelynek tárgyalásán gyakorlatilag az Alstom melletti döntésre szólította fel a bíróságot.
Az államügyész fellépését a francia fél a bűncselekmény gyanújával indokolta. A december 9-ei nanterre-i tárgyaláson részt vevőktől úgy tudjuk, az Alstom ügyvédje agresszíven támadt a BKV képviselőire.
Az ügyvéd részéről röpködtek a Kádár Jánosra, leninizmusra utaló kifejezések, többször beszélt csalásról, bűncselekményről a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban. Konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.
A támadás hangneme és a vádaskodás elképesztette a magyar delegációt, amelyben több BKV-s szakember és jogász mellett Kocsis István vezérigazgató, valamint Klados Gusztáv, a 4-es metró projektigazgatója is helyet foglalt.
A BKV álláspontja szerint az elhangzottak miatt a magyar félnek nem is volt más választása, mint fellebbezni. A másodfokú tárgyalás februárban vagy márciusban lesz Versailles-ban. A BKV képviselői és a céget segítő francia jogászok nevetségesnek tartják az Alstom vádjait, az államügyész fellépése pedig szerintük durva beavatkozás két magáncég vitájába.
A BKV október 18-án mondta fel az Alstommal azt a 2006-ban kötött szerződést, ami 22 darab 2-es metróra szánt szerelvény és 15 modernebb, automatizált, 4-es metróra szánt szerelvény legyártására és leszállítására vonatkozott. A metrókocsiknak eredetileg már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, ehhez képest csak nyolc hónappal később, 2009 január végén futottak be. Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. A szerződés felmondásának az indoka oka az volt, hogy a BKV aznap kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős határozatát, amelyben a hatóság fékrendszerbeli hiányosságok miatt elutasította az Alstom metrószerelvényeinek végleges típusengedély iránti kérelmét. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények nem állíthatnak forgalomba.
A BKV októberben, a szerződés felmondásával egy időben előkészületet tett a már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállítónak.
A 37 milliárd forintos bankgarancia lehívását azonban az Alstom a nanterre-i bírósággal letiltatta, így úgy tűnik, a BKV egyrészt futhat a pénze után, másrészt viszont rendelkezik két leszállított, de forgalomba nem állítható metrószerelvénnyel.
A BKV egyelőre tárgyalást folytat az Alstommal, hogy alakítsa át a szerelvények fékrendszerét, és próbálja megszerezni mégis a hatósági engedélyt. Ha ezt nem sikerült elérni, a BKV-nak új tendert kell kiírnia a metrókocsik beszerzésére, amin három évet és rengeteg pénzt bukna.