Komoly munkába fogott a BAMOSZ a kormánnyal közösen

Az alapkezelők, hasonlóan a többi különadóban érdekelt szektorhoz tudomásul vették az extra adót, viszont a szereplők a kormány részéről megfogalmazódott elvárásokért cserébe sokkal támogatóbb, kooperatív munkát szeretnének látni a politikusoktól – nyilatkozta a zárószavazást követő első interjújában a Portfolio.hu-nak a BAMOSZ elnöke, Szalai Sándor.

Iparági szintű nemzeti stratégiára van szükség az elnök szerint, aminek keretében fel kell térképezni, hogy melyek lehetnek azok a funkciók, amikkel Magyarország a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet tud majd betölteni az európai vagyonkezelési iparágban. Szalai Sándor szerint az év végén nagyobb rohamra lehet számítani a tartós befektetési számlák esetében, a befektetési alapok pedig a bankok forrásbőségét kihasználva több százmilliárd forintos friss tőkével gazdagodhatnak. Ezt meghaladóan az új befektetési alapokra vonatkozó törvény is a parlament elé kerülhet még az év vége előtt, aminek az elkészültét az európai harmonizációs követelmények hátráltatták.

Portfolio.hu: Mi a BAMOSZ véleménye a múlt héten elfogadott, az államháztartás egyensúlyát javító különadóval kapcsolatban?

Szalai Sándor: Legyen szó bármelyik érintett szektorról is, egy ilyen intézkedést nehéz elfogadni, legfeljebb tudomásul lehet venni. A mostani extra adó egy olyan intézkedés, ami ad hoc megpróbálja helyrehozni a költségvetési egyensúlytalanságot, értjük, hogy miért merült fel ez a gondolat, azonban a kivitelezés során több gond is adódott. Itt elsősorban nem arra gondolok, hogy a politikai vezetés nem várta meg, hogy az európai tervezett bankadónak mi lesz a logikája, mivel nyilván nem is lehetett megvárni, mert szükség volt az azonnali forrásra, hogy tartani tudjuk az idei évre tervezett hiánycélt. A probléma inkább ott van, hogy rendszerszinten a 200 milliárd forint nagyon súlyos teher, az elosztás logikája több ponton is megkérdőjelezhető, míg a jövőbeli fizetéseket illetően is számos bizonytalanság merül fel. Jelenleg nem tudjuk biztosan, hogy az extra adót pontosan hány egymást követő évben kell fizetni, és a jövőbeli adómértékek pontosan mekkorák lesznek. Ugyanakkor ezek az információk kiemelt jelentőséggel bírhatnak. Az egyes iparági szereplők tulajdonosai felé egészen más üzenetértékkel bír az, ha az extra adó nem átmeneti hiánycsökkentő intézkedésként valósulna meg, hanem a kormány folyamatosan igényt tartana az így befolyó bevételre.

A cikket tovább olvashatja itt.