Átformálnák Budapestet – Megszűnhet a Déli-pályaudvar

Megszűnhet a Déli pályaudvar, átépülhet a Puskás Stadion, és 2015 első negyedévében utazhatnánk először a 4-es metrón. Budapest új, városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese nagyra törő tervekkel lát munkához, de a határokat az anyagi lehetőségek fogják megszabni.

Egy éven belül eldől, mi valósulhat meg a nagy budapesti fejlesztési tervek közül. Ezt ígérte legalábbis Hutiray Gyula, a főváros új, városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese, aki megválasztása után néhány órával Kerekes Györggyel, a város főépítészével együtt német és magyar cégvezetők előtt mutatta be terveit.

A főváros közlekedését legkomolyabban megváltoztató ötlet az lenne, ha a Déli pályaudvart bezárnák. Ez nem a városházán fog eldőlni, hanem a MÁV és az állam megegyezésén múlik, de a városvezetés támogatja a gondolatot. A Déli és a Kelenföldi pályaudvar közti szakaszt sokan fölöslegesnek tartják, és ennek a gondolatnak adnak igazat a városfejlesztés új irányítói is. Különösképp átértékelődik a Kelenföldi pályaudvar helyzete, ha beindul a 4-es metró, hiszen ennek ott lesz az egyik végállomása, így pedig már nem lenne szüksége arra az elővárosokból érkezőknek, hogy elvonatozzanak a Déli pályaudvarig ahhoz, hogy metróra szállhassanak. Az ugyan csak később fog eldőlni, hogy melyik fejlesztési tervekre van pénz, de Hutiray szerint ez a projekt az egyik legesélyesebb.

A 4-es metró megépítését 2015 első negyedévére valószínűsítette Tarlós István új helyettese. Ez attól is függ, sikerül-e a nagyon közeli jövőben megállapodni a metrókocsikat gyártó Alstommal. Ha igen, akkor már 2013 végén megnyílhat a metró. Ha nem – márpedig a városvezetők szerint is ez a valószínűbb – akkor új közbeszerzést kellene kiírni, így csúszhat az átadás.

A nagyra töré tervek egyik leglátványosabbja lehet az, hogy akár már 2013-ra felújítanák a Puskás Stadiont. Nem véletlen, hogy ez az ötlet a városfejlesztés kedvencei között lehet, a mostani főépítész 1974 óta már tizenkét különböző tervet készített a stadion modernizálására. Ugyan korábban többször is felvetették, hogy a Puskás felújítása helyett vagy mellett új arénát kéne építeni a Fehér úton, ez az ötlet most jó időre pihenőpályára kerül. Úgy számolnak, hogy az átépítés 100-110 milliárd forintból oldható meg, egy új stadion építése ennek nagyjából duplája lehet.

A Duna-part fejlesztésében a város tervei némileg szembemennek azzal, amit a kormány elképzelt. Ebben a hónapban van a Parlament előtt az agglomerációról és Budapestről szóló terv, amelyben részletesen felsorolják azt is, milyen beruházásokra van igény hosszabb távon. A parlamenti ötletekben három új fővárosi Duna-híd szerepelt, az albertfalvai, az aquincumi és a Galvani úti. A városvezetők ennél szerényebben terveznek, csupán az aquincumi híd megépítése lehet reális, s az sem a következő négy évben. Megépülhet viszont a Bolyai-híd – arra a kérdésünkre azonban, hogy miért egy olyan városrészben terveznek gyaloghidat, ahol nem sok turista jár, nem kaptunk választ.

Érdekesség, hogy visszatérhet a fejlesztés finanszírozásába a magánszféra. Hutiray azt ugyan elutasította, hogy a beruházásokat PPP-konstrukcióban, azaz a város vagy az állam és befektetők közös projektjeként finanszírozzák, de a megvalósítási lehetőség, amelyet vázolt, nem sokban tér el ettől. Akkor ugyanis nyitott lehet a városvezetés, ha a magánbefektetők olyan együttműködést keresnek a közszférával, hogy a főváros szerepvállalása ne legyen se túl hosszú, se túl drága.

Azt elismerik a városházán is, hogy Budapest mostani anyagi helyzetében a látványos tervek finanszírozása önerőből megoldhatatlan. Azért, hogy mégis lehessenek fejlesztések, három lehetséges utat képzelnek el. Egyrészt megpróbálnak befektetőket szerezni, ha kell, akkor akár a fenti, PPP-hez hasonló projektbe is. Emellett azonban szóba kerülhet az is, hogy cseréljenek el fővárosi tulajdonú vagyontárgyakat, így jussanak pénzhez. A harmadik lehetőség, az európai uniós támogatás leginkább a közlekedés fejlesztésére vehető igénybe, más fajta építkezésekre ritka a sikeres uniós pályázat.

A vizsgált fejlesztési tervek helyszínei:

– Új budai belváros (Széll Kálmán tér, Vár, Gellérthegy, Ybl bazár, Akadémia park, és ha a MÁV és az állam úgy dönt, a megszűnő Déli pályaudvar helyének beépítése)

– Dél-budai intermodális központ (Etele tér, Kelenföldi pályaudvar, lágymányosi barnamezős területek zöldebbé tétele, Albertfalva-központ, dél-budai multimodális logisztikai központ Budafokon)

– Észak-budai fejlesztési terület (Mocsáros dűlő rendezése, Óbudai Gázgyár revitalizációjának befejezése, Római part árvízvédelme, gát, Aquincumi híd, Észak-budai városközpont)

– Nagykörút és környéke (Puskás Ferenc Stadion felújítása és környezetének korszerűsítése, Városliget, Vidám Park, állatkert, 56-osok tere, Rákosrendező, Nyugati pályaudvar)

– Liszt Ferenc repülőtér (térség fejlesztése, kötöttpályás összeköttetés)

– Dél-pesti városközpont (Millienniumi városrész befejezése, Kongresszusi központ, Bolyai-híd, CAMPUS, Észak-Csepel)

– Belváros (örökségvédelem, felújítások, szociális rehabilitáció, gazdasági ösztönző rendszer kidolgozása, jogszabályi háttér felülvizsgálata)