Mindenki megérzi a nehézségeket – Drasztikus visszaesés az új lakások piacán

Nagyot bukott az új lakások piaca az év első kilenc hónapjában, sokan a forgalom több mint 50%-os csökkenéséről számoltak be. A jövőt illetően sem lehetünk nyugodtak, de biztató, hogy a szereplők inkább stagnálásra vagy akár enyhe élénkülésre számítanak.

Utánajártunk, milyen változások érzékelhetők az új lakások piacán a tavalyi év ősze, illetve a február végén készített legutóbbi felmérésünk óta. Ennek érdekében a REsource konszenzust készített több ismert, nagy lakáspiaci szereplő megkérdezésével – köztük van az A1 Ingatlan, az AL Holding, a Cordia, a Duna House, a GB Európa, az Otthon Centrum és a Pesti Házak.

A válaszokból rögtön kiviláglik, hogy az új lakások piaca nincs könnyű helyzetben: a fejlesztőket és a közvetítőket is súlyosan érinti a tavaly kirobbant gazdasági válság. Egyetlen szereplő sem akadt, aki ennek mértékét enyhébbre értékelte volna.

Hamvába holt elképzelések

Februárban készített felmérésünk során a megkérdezett szakértők közül csak a legpesszimistábbak tették le a garast az újlakáspiac 30-40%-os keresletcsökkenése mellett, és olyan is akadt, aki a visszaesés mértékét illetően nem készült 10%-osnál nagyobbra. Érdemes ezeket a korábbi várakozásokat most összehasonlítani az elmúlt kilenc hónap tapasztalataival.

A helyzet az, hogy a korábbi becslések túl optimistának bizonyultak. A válaszadók több mint fele szerint ugyanis a forgalom visszaesésének mértéke meghaladta az 50%-ot, de a csökkenés még a valamivel kedvezőbb képet rajzolók szerint is 20-35% közé tehető, és a legkedvezőbb helyzetben lévő válaszadók szerint is meghaladta a 10%-ot. Az idei éven természetesen még nem vagyunk túl, de a keresletnek elég jelentős mértékben kellene élénkülnie ahhoz, hogy ezek az értékek érezhetően javuljanak, és közeledjenek a korábbi előrejelzéshez.

Aki egyébként most a gazdasági helyzet, illetve a hitelezés ellenére mégis a lakásvásárlás mellett dönt, az inkább kisebb lakást keres: a piaci szereplők a legnépszerűbb kategóriának elsősorban a 40-50 négyzetméteres lakásokat jelölték meg, amelyeket az 50-65 négyzetméteresek követnek. A februárban megfigyelthez képest a kereslet területi megoszlásában sem figyelhető meg túl nagy változás: slágerkerületeknek a IX., a XI., a XIII. és a XIV. számítanak.

Tavasszal felvirágzik?

Az újlakáspiacnak elég jelentős érvágást jelentettek a júliusban életbe lépett kormányzati intézkedések: többek között megszűnt a szocpol, illetve megemelkedett az áfa. A piac szereplői ezek közül elsősorban az utóbbit vélték a legnagyobb nehézségnek. A hitelfelvételi lehetőségek ráadásul már korábban is meglehetősen leszűkültek, míg a hitelfelvétellel összefüggő költségek emelkedtek, és ez jelentősen csökkentette a jövőbeni lakásvásárlók vételi lehetőségeit.

Az intézkedések bevezetése előtti időszakot sok vevő igyekezett kihasználni, és hozta előre vásárlását. Ennek köszönhetően szinte valamennyi megkérdezett enyhe élénkülésről számolt be a tavaly év vége, illetve az idei év eleje óta. A második negyedévben tapasztalt forgalomváltozásról azonban már erősen megoszlottak a vélemények, ugyanakkor szinte mindenki keresletnövekedésről számolt be. Ennek megjelölt mértéke azonban – a piaci szereplők egyéni tapasztalatai alapján – a 0-5%-ostól a több mint 50%-os bővülés között ingadozott: egyeseknek tehát jobban, másoknak pedig kevésbé sikerült felülniük az enyhe piaci hullámra.

Július 1-től aztán életbe léptek a szigorítások, amit a legtöbben igen rosszul éltek meg. Akadt, aki a nyári időszakban a második negyedévhez képest több mint 50%-os forgalomcsökkenéssel szembesült, de többen tapasztaltak 35-50%-os visszaesést is. Néhányan azonban kifejezetten szerencsésnek érezhetik magukat, hiszen vagy stagnált az értékesítési volumenük, vagy még 0-5%-os növekedésre is képesek voltak, ami az adott gazdasági helyzetben figyelemre méltónak nevezhető.