2 millió embert adócsalónak tart az Orbán-kormány

A Nemzetgazdasági Minisztérium lényegében elismerte: megbukott az egykulcsos adórendszer Magyarországon. A havi bruttó 200 ezer forint alatti jövedelműeknek nem lesz elég a jövő évre a kormány által előírt 5 százalékos béremelés még ahhoz sem, hogy ne csökkenjen a nettó keresetük, így kompenzálni kell a kiesést. A több mint 2 millió érintett magánszemélyt potenciális adócsalónak minősíti a kormány, mivel a bérkiegészítésért az adóhatóság elé hurcolja őket.

Jövőre teljesen megszűnik az 1,27-szeres szorzóval számolt szuperbruttósítás, vagyis már csak a bruttó bér után kell megfizetni az adót. Ez a lépés önmagában minden adózó számára 4,3 százalékos tehercsökkenést jelentene. Ezzel egy időben azonban egy lépésben megszűnik az adójóváírás. Jelenleg havonta 12 100 forint alkalmazotti kedvezményt lehet érvényesíteni havi bruttó 180 ezer forintos jövedelemig teljes összegben, 260 ezer forintig pedig folyamatosan csökkenő mértékben. A Pénzcentrum.hu elemzésből kiderül: az intézkedéssel mindenki rosszabbul jár, mint az idén, aki bruttó 213 400 forintnál kevesebbet keres, amennyiben nem emelkedik jövőre a fizetése.

A kormány a versenyszférában a jövő évre 5 százalékos béremelést javasol. Ez azt jelenti, hogy azok, akik idén bruttó 202 ezer forintot keresnek, azok 5 százalékos béremelés mellett már nem veszítenek a jövedelmükből. Az 5 százalékos béremelés azonban csak az ebbe a jövedelmi sávba tartozóknál oldja meg, hogy ne csökkenjen a nettó fizetés. Az első hírek arról szóltak, hogy a havi bruttó 202 ezer forintnál többet keresőknek meghatározatlan mértékű átmeneti hozzájárulást kell fizetniük. Erre a kormány indoklása szerint azért van szükség, mert az alacsonyabb keresetűeknél kompenzálni kell a nettó bérek csökkenését, és ehhez “biztosítani kell a bevételi erőforrásokat”. A többletadó mindaddig fennmarad, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz.

A kormány elismerte, hogy “a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövidtávon nettó keresetcsökkenést szenvednek el az adórendszer átalakítása miatt”. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak “jövedelemkiegészítést” a fekete- és szürkegazdaságból. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek – áll a közleményben.

A kormány potenciális adócsalónak tekinti a kiskeresetűeket – hangsúlyozta a Pénzcentrum kérdésére Angyal József okleveles adószakértő. Tapasztalatai szerint a NAV ízekre szedi majd az érintetteket a nyilatkozatok során. Több mint 2 millió magánszemély van, akinek a bruttó fizetése kevesebb, mint havi bruttó 200 ezer forint.

Mit is vár a kormány? Egyrészt nyilatkozni kell arról, hogy az érintett magánszemélynek nincs be nem vallott jövedelme. Vagyis nem kapott például hálapénzt, borravalót, nem korrepetál, nem takarít, nem bébiszitterkedik zsebbe kapott pénzekért. Börtönbüntetéssel játszik az az adózó, aki letagadja az adózatlan jövedelmet.

Másrészt azt is ki kell jelenteni, hogy minden jövedelemmel megfelelő módon számolt el az adózó. Angyal József végeláthatatlanul tudja sorolni a példákat, amikor az adóhatóság felülírja a jogszabályokat, már hatályon kívül helyezett rendelkezések szerint ítéli meg, hogy az adózó helyesen vallotta-e be a jövedelmét, vagy sem. Jó példa erre a Pénzcentrum.hu által korábban bemutatott internetes ingóértékesítésre vonatkozó adószabályok sajátos értelmezése.

A kormány elismerte, hogy az adójóváírást csak többkulcsos adóztatás mellett lehet kivezetni – szögezte le Angyal József. A mostani javaslat viszont nemhogy egyszerűsítené a rendszert, hanem tovább bonyolítja azt. Az, hogy a bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelmek esetén csak a felére csökkenne a szuperbruttósítás valójában azt jelenti, hogy az ez alatti jövedelmekre 16 százalékos, az e fölöttiekre pedig 20,32 százalékos lesz az adókulcs. Angyal József továbbra is úgy véli, hogy négykulcsos adótáblával könnyedén, veszteségek nélkül, egy lépésben ki lehetne vezetni az – egyébként a rendszert valóban torzító – adójóváírást és a szuperbruttósítást is.