Sávoly: sokmilliárdos lehet a ráfizetés – Brüsszeli vizsgálat

Aggályok. Tovább bonyolódik a sávolyi MotoGP-pálya körül immár hónapok óta folyó vita. Az állami milliárdokat is felölelő ügyben az EU versenyügyi biztosához, Joaquín Almuniához fordultak azok a civilszervezetek, amelyek régóta ellenzik a “kétes” beruházás állami támogatását.

A Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levelükben azt kérik: az EU járjon utána, hogy a motorpálya építéséhez adott állami mankó megfelel-e az uniós szabályoknak. A civilszervezetek nemleges válaszra számítanak, mivel a támogatás kapcsán korábban – egy kiszivárgott háttéranyagban – a pénzügyi tárca is aggályokat fogalmazott meg. További gondot okoz, hogy a beruházásról szóló háttértanulmány a korábbi kérések ellenére még mindig nem publikus – mutat rá Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője (lásd keretes írásunkat).

Mindezek alapján valószínű, egyhamar nem lesz megoldás, holott a sávolyi pályán korábban már 2009 szeptemberére világbajnoki futamot reméltek a beruházók. Az alapkőletételre már 2008 novemberében sor került, ám a Sávolyra 90 millió euróból 4232 méter hosszú motorpályát és számos kiszolgálóépületet álmodó spanyol konzorcium hamar a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) segítségét kérte a beruházás finanszírozásához. A megállapodás hónapokat váratott magára, így a beruházó tavaly nyáron önerőből nekilátott a munkálatoknak. Az, hogy ezek – pénz híján – nem maradnak félbe, 2009. október 26-án vált bizonyossá, amikor is kormányhatározat született a projekt támogatásáról.

A határozat alapján tízéves időszakra 74,7 millió eurónyi (mintegy húszmilliárd forintnyi) költségvetési forrás, valamint egy 15,3 milliárd forintos, 25 éves lejáratú MFB-hitel segíti elő a beruházás megvalósulását. A hitel 80 százalékára az állam készfizető kezességet is vállalt. A spanyol befektető mindezek fejében ígéretet tett arra, hogy a következő tíz évben világbajnoki futamokat rendeznek a Balatonringen, s emellett más rendezvényeknek is helyet ad az új motorpálya. A banknál a hitelről szóló döntés végül december 28-án született meg, idővel pedig a szerződés aláírására is sor került, ám eközben bő egy hete újabb fordulatot vett az ügy.

Kiszivárgott ugyanis egy pénzügyminisztériumi háttéranyag, amely kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek minősíti a Balatonring állami támogatását. Nem véletlen, hogy az erről szóló október végi kormányhatározatot Oszkó Péter pénzügyminiszter végül nem is írta alá. A visszásságok között említik, hogy az Önkormányzati Minisztérium fejezetében jelenleg nem szerepel az évi 1,5 milliárd forintos jogdíj, ha pedig az állami kezességvállalás mellett nyújtott hitel megtérülését komoly kockázatok övezik, azt a kezességvállalás évében – vagyis 2009-ben – kiadásként el kell számolni a büdzsében az uniós rendelkezések szerint. Nem felel meg a jogszabályoknak az sem, hogy a kezességvállalás fedezete az erről szóló döntés idején még nem állt rendelkezésre, lévén a beruházók magát a motorpályát kínálták fel e célra.

A legnagyobb kockázatot a PM-tanulmány abban nevesíti, hogy amennyiben az állami támogatásban az Európai Bizottság kivetnivalót talál, azt a beruházó köteles idő előtt kamatostul visszafizetni, és ez az egész projekt bedőléséhez vezethet. Márpedig a civilszervezetek megkeresése nyomán ennek az utóbbi napokban tovább nőtt az esélye. Az egyesületek egyébként néhány nappal korábban Bajnai Gordon kormányfőt is megkeresték a támogatás visszavonása érdekében.

Ez a beruházás – amennyire lehetséges – eddigi politikamentes vezérfonala. Köztudott ugyanakkor, hogy a projekt két kormányzati “bábája” Ujhelyi István MSZP-s képviselő, az önkormányzati tárca, később pedig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, valamint Suchman Tamás , a térség szocialista képviselője, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Utóbbi tavaly év végén nyilvánosan össze is különbözött a beruházást idővel szintén bíráló képviselőtársával, Gyenesei Istvánnal. Bobek József István sávolyi polgármester eközben aláírásgyűjtést kezdeményezett a Balatonring mellett, és bár az íveket csak szerdán kezdték kiküldeni, már eddig is több mint száz település jelezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez. A beruházó cég képviselője, Mervó József tegnap azt közölte, hogy a hitelszerződés aláírására már ma sor kerülhet, ezt azonban az MFB részéről nem erősítették meg.

Pátyi párhuzam. A sávolyi motorpálya beruházói között szerepel az a Grupo Milton nevű cég, amely a magyar származású spanyol üzletember, Kovács Bence János által jegyzett Milton 2006 S.L. nevű spanyol vállalat tulajdonában áll. A cégcsoport Sávoly mellett Pécsett, Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is részt vesz ingatlanok fejlesztésében.

A Páty és Telki közötti területre a Balatonring építője gigantikus golfpályát és azt körülölelő lakóparkot álmodott. A korábbi szabályozás szerint a lakóházak száma maximum 250 lehetett volna, ám február 22-én a pátyi képviselő-testület rábólintott a rendelet módosítására, így az új „golffalu” gigantikus méretűvé nőhet. A vita ez esetben is több szálon fut. Ezek egyike, hogy a beruházást támogató pátyi polgármestert, Bognár Andrást a Pest Megyei Bíróság még tavaly augusztusban – sorozatos törvényszegések miatt – felfüggesztette a hivatalából, ám mivel a döntés nem jogerős, a települést azóta is ő vezeti. Jogászok szerint pedig a korábbi rendezési tervet 2011-ig nem is lehetett volna módosítani.

Egy a Budapesti Corvinus Egyetemen készült tanulmány viszont már a – 250 lakóépületet engedélyező – 2006-os szabályozást is jogsértőnek találta, mivel települések közigazgatási határától 200 méterre nem lehet beépítésre kiszemelt területet kijelölni.

A beruházásról február 14-én népszavazást is tartottak a településen, ám az – 43 százalékos részvétel mellett – végül érvénytelen lett. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szintén vizsgálatot folytat a százmilliárdos beruházás környezeti hatásairól. A február 22-én megszavazott új rendelet elvileg a Grupo Miltonnal kötendő szerződés aláírása után, március 31-én léphet életbe.