Viszlát lakáshitel-kedvezmény!

Januárban megszűnik a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmény. Így már csak az igényelhet vissza évente 120 ezer forintot adójából, aki január elseje előtt megkezdi a törlesztést.

Néhány hetük maradt már csak azoknak, akik még igénybe kívánják venni a lakáshitelek törlesztőrészletei utáni adókedvezményt. Ezzel a lehetőséggel csak azok élhetnek, akik 2007. január elseje előtt megkezdik a törlesztést, vagy legalább a kamat fizetését.

Eddig elmaradt a lakáshitel feltételeinek szigorításakor korábban megszokott hitelfelvételi roham. Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center vezetője azt tapasztalta, hogy a kedvezmény megszűnése miatt nem nőtt meg jelentősen a hitelt felvevők száma. A szakember szerint elméletileg lehetséges, hogy aki még nem kezdte el a hitelfelvétel ügyintézését, az még belefér a határidőbe, gyakorlatilag azonban már nem biztos, hogy ennyi idő alatt ezt le lehet bonyolítani. A legjobb helyzetben így azok vannak, akik már megkezdték a törlesztést vagy már folyósította számukra a kölcsönt a bank. Ez esetben ugyanis biztosak lehetnek abban, hogy még ebben az évben levonják tőlük az első részletet.

Nem árt tehát igyekezni, mert aki még december 31-ig nyélbe tudja ütni a hitelfelvételt, az öt év alatt összesen akár hatszázezer forintot is visszaigényelhet adójából – mondta el érdeklődésünkre Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesület Budapesti Szervezetének az elnöke. A kedvezményt bármilyen lakáshitel esetén igénybe lehet venni eddig a határidőig, legyen szó akár deviza-, akár forinthitelről. A törlesztőrészlet negyven százalékát kaphatja vissza adókedvezmény formájában az, aki állami kamattámogatással vesz fel hitelt új lakásra, és a kölcsön összege nem haladja meg a tizenötmillió forintot. Harminc százalék a kedvezmény mértéke akkor, ha valaki nem államilag támogatott hitellel vesz új vagy régi lakást, és a kölcsön kevesebb, mint tíz millió forint. Mindkét esetben évi 120 ezer forint a felső határ, azaz havi 10 ezer forintot kaphatnak vissza a lehetőséget maximálisan kihasználó adózók.

Nem mindegy azonban az sem, hogy a hitelfelvevő mennyit keres. Csak az veheti igénybe teljes mértékben a kedvezményt, akinek 3,4 millió forintnál kevesebb az éves bruttó jövedelme. A kedvezmény négymillió forintig fokozatosan csökken, afölötti éves jövedelem esetén pedig egyáltalán nem jár. Ha az adóévben az adós házastársa vagy élettársa legalább hat hónapig gyesen van, akkor 4,4 millió forint jövedelemig lehet érvényesíteni a teljes adókedvezményt, és ötmillió forint a felső határ. További feltétel, hogy a gyesen lévő szülő a hitelszerződés szerinti ingatlan tulajdonostársa és egyben a kedvezményt érvényesítő adós adóstársa is legyen.

Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében, valamint a következő négy esztendőben jár. Ugyanez a szabály érvényes azokra is, akik már korábban felvettek lakáshitelt. Azaz aki két esztendővel ezelőtt vett fel kölcsönt, az még két évig jogosult az adókedvezményre, aki három esztendeje, az már csak egy évig számolhat vele.

Nemcsak a lakáshitelhez járó kedvezményeknek mondhatunk búcsút. Jövő januártól megszűnik ugyanis a felnőttképzéshez és a számítógépvásárláshoz kapcsolódó adókedvezmény is. Mintahogy fontos változás az is, hogy a hat millió forinthoz kötött és legfeljebb százezer forintban meghatározott adókedvezmények esetében is 3 millió 400 ezer forintra csökken a maximum jövedelemnagyság.

Kevesebb megtakarítás a következő évben

A magyar lakosság minden eddiginél kevesebb megtakarításra számít az elkövetkező egy évben, s ezzel egyidejűleg a befektetési eszközökbe vetett bizalom is csökkent – állapítja meg a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe legfrissebb tanulmánya. A felmérés szerint a megkérdezettek negyven százaléka ítéli meg úgy, hogy sokkal kevesebbet, míg 23 százaléka számít arra, hogy valamivel kevesebbet tud megtakarítani a következő tizenkét hónapban. Százból mindössze hatan gondolják úgy, hogy több pénzt tudnak majd félretenni az elkövetkező évben, mint tavaly. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság csupán három százaléka rendelkezik hét millió forintnál nagyobb pénzügyi megtakarítással.