Naponta több mint 44 ezer utas, 370 ezer kilogramm áru – mi ez?

Nem kell találgatni, eláruljuk: a Budapest Airport. A reptéren a 2019-es évben 16,2 millió utas fordult meg és 135 ezer tonna áru járt itt, ami újabb rekord adat!

Ferihegy, Liszt Ferenc, vagy csak Budapest Airport, mindegy is. Itt az újabb rekord: 2019-es év minden korábbi számot felülmúlt!

Tavaly, a repülőtér történetében először,több mint 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az év során 33 új járatot köszöntött a Budapest Airport, a fel-és leszállások száma pedig meghaladta a 122 ezret. A repülőtéren 135 ezer tonna légi teheráru fordult meg, a legnépszerűbb úti cél pedig továbbra is London.

A Budapest Airport 2019-ben összesen 16.173.489 induló és érkező utast kezelt! Ez napi 44,3 ezer fő, azaz annyi ember, mint Dunaújváros teljes lakossága, illetve több mint Véc, Ózd, Baja vagy Cegléd teljes lakossága, és ne feledjük: nem évente, hanem naponta!

Ez az adat új rekord, hiszen 8,8%-os forgalomnövekedést regisztráltak az előző évhez képest. A forgalomnövekedés mértéke így az elmúlt öt évben elérte a 64%-ot. Ezzel a budapesti repülőtér továbbra is Kelet-Közép Európa egyik leggyorsabban fejlődő légikikötője; a fejlődés üteme több mint kétszerese az európai repülőterek évi 4%-os növekedési átlagának.

Célállomások, új járatok

A Budapest Airport 2019-ben szinte minden hónapban több mint egymillió utast kezelt; az utasszám a legforgalmasabb időszakban – júliusban, augusztusban és szeptemberben – meghaladta a másfél milliót (Budapest összlakossága alig több, mint 1,75 millió fő).

A legnépszerűbb útvonalak listáját változatlanul toronymagasan London vezeti: minden kilencedik ferihegyi utas Budapest és az angol főváros között utazott.

A budapesti légikikötőből 2019-ben 49 légitársaság segítségével 49 ország 135 városába, összesen 153 repülőtérre lehetett eljutni közvetlenül. A tavalyi év a tengerentúli légiösszeköttetések terén az ázsiai desztinációkat erősítette, 50%-kal növelve a Budapest-Ázsia között elérhető ülőhelyek számát. Új járat indult Sanghaj, Szöul, Csengtu, Csungking és Sanya irányába is. A tengerentúli, hosszú távú járatokon több mint egymillió ülőhely volt elérhető Budapestről 2019-ben.

Fejlesztések

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemcsak az ország egyik legfontosabb stratégiai létesítménye, hanem egyben Magyarország légi kapuja is. Az elmúlt két évben a Budapest Airport több mint 50 milliárd forintot fordított fejlesztésekre. 2019 repülőtéri újításai a digitális innovációkról és az utazási élmény növeléséről szóltak, minden utas számára. Jelentősen felgyorsult és kiszámíthatóbb lett a biztonsági ellenőrzés folyamata, az utasok pedig már az elektronikai eszközöket is a kézipoggyászban tarthatják az ellenőrzés alkalmával. A várakozási idő a forgalmasabb időszakokban is 15 perc alá csökkent, ami nemzetközi viszonylatban is rövidnek számít.

Fenntarthatóság

Tavaly az egy utasra jutó szén-dioxid kibocsátás közel 20%-kal csökkent az előző évhez képest. Ez részben a repülőtér-üzemeltető fenntarthatósági és energiaracionalizálási törekvéseinek köszönhető, részben pedig az egyre környezettudatosabb, modern repülőgépek elterjedésének. 2019-ben egészen pontosan 1.210.082 utas, vagyis a teljes forgalom mintegy 7,5 %-a Airbus A321neo típusú repülőgéppel utazott, amelyek közel 50%-kal csendesebbek és nitrogén-oxid-kibocsátásuk is feleannyi, mint a korábbi típusoké.

A budapesti repülőtér más második éve, 2019-ben is megőrizte karbonsemleges minősítését; ezzel a régió első és egyetlen ilyen légikikötője.

Repülőgép-forgalom

Az utasforgalom szárnyalása mellett mérsékelten, de nőtt a fel- és leszállások száma is Budapesten. Ugyanakkor a 2006-ban beállított, közel 127 ezer repülési műveletet jelentő eddigi rekordot még idén sem éri el Ferihegy forgalma; 2019-ben összesen 122 814 fel-és leszállás történt. Ennek oka a légi szállítás fejlődésében keresendő; ma már jóval nagyobb befogadóképességű és modernebb repülőgépekkel, valamint sokkal magasabb kihasználtsággal közlekednek a légitársaságok, mint 10-15 éve.

Cargo

2019 folyamán 135 521 tonna légi teherárut kezelt a Budapest Airport. A 16 milliárd forintból megépült BUD Cargo City idén januárban kezdte meg működését. A Kelet-Közép Európa kereskedelmi kapujaként funkcionáló logisztikai központnak köszönhetően évi 150 000 tonnáról akár 250 000 tonnára emelkedhet a repülőtér teljes cargo kapacitása.

A régió legnagyobb munkaadója

A repülőtér Magyarország egyik legnagyobb és legvonzóbb munkahelye. Meghatározó munkaadóként nemcsak a BUD csoporthoz tartozó több mint 1400 munkavállalót foglalkoztatja, hanem további 220 szolgáltató és partnervállalat több mint 50 ezer dolgozójáért is felelős. A Budapest Airport így közvetlenül 1400 család, közvetetten pedig további 50 000 háztartás megélhetéséhez járul hozzá.