Tudtad? A rezsióradíj 24 tételből áll az építőiparban!

Ezt már nem lehet papíron követni, csak a rezsióradíj 24 tételből áll az építőiparban! Az építőipari folyamatok nyomon követése pedig összetett feladat, ezt bizonyítja az innovációért és technológiáért felelős miniszter novemberben hatályba lépett rendelete az ágazatban érvényes minimális rezsióradíjról.

A 4530 forintos végeredmény bonyolult számítás eredményeként jön ki, és olyan tételek is szerepelnek benne, mint például a nyomtatvány, írószer, postai vagy éppen telefonköltség, amelyek a külső szemlélő számára első ránézésre furcsának tűnhetnek. Ha a rezsióradíj kiszámítása ilyen bonyolult feladvány, akkor könnyen elképzelhető, hogy a munkaerőhiánnyal és az alapanyagok drasztikus drágulásával küszködő ágazatban mekkora terhet jelent egy beruházás valamennyi részfolyamatának összehangolása a tervezéstől a kivitelezésen át az elkészült létesítmény üzemeltetéséig. A nyugati, és az egyre szaporodó hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy van megoldás.

A hazai építőiparban nehézkes, sokszor esetleges a létesítmények költségtervezése, az árak meghatározása. Különösen igaz ez a nagy értékű, összetett állami és önkormányzati megrendelésekre. Az is több évtizedes probléma, hogy az építőipari beruházások végső ára rendszeresen magasabb az eredetileg tervezettnél, ráadásul ez csak későn derül ki.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tavaly kapott felkérést az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a költségtervezés átgondolására, egy kiszámítható rendszer alapjainak lefektetésére. A munka befejeződött, a szövetség szakértői külföldi példákat tanulmányozva, több hazai szakmai szervezettel karöltve összeállították a tervezetet, amelyet az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság idén ősszel már el is fogadott, arra építve dolgozza majd ki a konkrét műszaki irányelveket.
A munka elvégzéséről rendezett sajtótájékoztatón Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta, a költségtervezési rendszer (éktr) alkalmazása szakmai segítséget nyújthat a közbeszerzések szereplőinek, de a magánmegrendelői piacon is használható, illetve egyszerűsített változata a lakosságnak is hasznos lehetne. Ezt a szervezet vezető szakértője, Spányi György azzal egészítette ki, jelenleg nincs egységes gyakorlat az építési költségvetések tervezésénél, pedig a projektek összehasonlításánál különösen fontos lenne, hogy ugyanazokkal a számokkal, tételekkel dolgozzanak.

„Bár az építőiparban nincs két egyforma beruházás, van olyan megoldás, amely minden projekt minden szereplője számára segítséget jelent a munkafolyamatok összehangolásában. A piacon ma már számos olyan szoftver elérhető, amely a megrendelők, tervezők, kivitelezők közötti valós idejű információcserének köszönhetően, minimális eszközigénnyel biztosítja a rugalmas alkalmazkodást a menet közben bekövetkező változásokhoz, legyen szó a tervek vagy a műszaki tartalom módosításáról. Itthon is egyre több építőipari vállalat ismeri fel, hogy a digitális átállással pénzt és időt takarít meg, ráadásul lépéselőnybe kerülhet a versenytársaival szemben” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég magyarországi részlegének vezetője.

A hazai építőipar feszítő gondja az alacsony hatékonyság, amire szintén megoldást kínál a digitalizáció. A szoftverek használata felgyorsítja a hibák kiszűrését és javítását, vita esetén segíti a felelősség tisztázását, átláthatóbbá teszi az építőipari folyamatokat. Ami valamennyi szereplő közös érdeke.