Mi a legkelendőbb most a fővárosban és környékén?

Pár éve még egyértelműen a panellakások voltak a vásárlók kedvencei a fővárosban és környékén keresgélők körében, addig mára fordult a helyzet. Most is a legolcsóbb megoldást keresik a vevők, azonban más tényezők is felmerültek a választásnál…

A koronavírus-járvány első hullámát követően rengeteg érdeklődő jelent meg a hazai ingatlanpiacon, aminek csak egyik oka volt, hogy feltorlódtak az igények, a másik az, hogy a másfél hónapos bezártság után már határozottan azt érezte sok ember, hogy meglévő ingatlanjuk túl kicsi számukra, nem felel meg mindenben az igényeiknek – jelezte Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.

Sokak számára ugyanis kiderült, hogy jelenlegi lakásuk nem alkalmas arra, hogy egyszerre minden családtagot kiszolgáljon: lehessen benne egy adott időpontban dolgozni, tanulni, főzni, élni. Az ingatlanok egy része tehát fizikailag kicsinek bizonyult, kevésnek kezdték érezni a tulajdonosok a szobák számát, esetleg hiányzott egy erkély vagy egy terasz, vagy ha az megvolt, akkor egy kert.

Emiatt sokakban egyszerre fogalmazódott meg a váltás iránti igény, ami aztán nyár közepére tranzakciós-hullámként realizálódott a piacon. Mégpedig elsősorban a családi házak iránt ugrott meg a kereslet, hiszen ezek feleltek meg leginkább az elvárásoknak.

A nyáron kialakult lendület során jellemző volt a kifelé áramlás, mely a külső kerületeket, illetve az agglomerációt célozta. Sokan elfogadják ugyanis az agglomerációs ingatlant, mint életformát, annak ellenére, hogy az autóhoz köti őket, vagy hogy sokkal tovább tart beérni a munkahelyre, mint egy belső kerületből – magyarázta Balla Ákos.

A hátrányokkal szemben áll ugyanis, hogy az agglomeráció sokkal kedvezőbb árszínvonalat biztosít, ha ingatlanvásárlásról van szó. Aki ezt a kompromisszumot meg tudta kötni, az megjelent vevőként az agglomerációban, mely miatt nagyon komoly forgalma alakult ki ezeken a részeken a családi házaknak, ikerházaknak, sok esetben olyan összegért, amennyiért budapesti lakásukat eladták a vevők.

Dél-Buda környéke, pl. Érd

Szavait megerősítették az egyes kerületek ingatlanközvetítői által elmondottak is. Mint Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője rámutatott: aki valóban vásárolni akar, az most az agglomerációban nézelődik, így például Érden, ahol alacsonyabb árakat talál a budainál. És ha ott 10-20 millió forinttal olcsóbban meg fog kapni egy hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlant, mint a budapesti kerületekben – természetesen az elhelyezkedést leszámítva -, akkor nem érdekli az ingázás vagy az ezzel járó nehézségek.

Hártó Regina, a Balla Ingatlan érdi irodájának szakmai vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanok Érden is túlárazottak: szinte bontandó házakat kínálnak a 30-40 milliós árkategóriában, ami az ingatlanközvetítő szerint irreális.

Ennyibe kerülnek egyébként a legolcsóbb, felújítandó használt családi házak is, például az úgynevezett Kádár-kockák Érd olcsóbb részein. Az árcsökkenés pedig egyelőre – a panelekkel ellentétben – ebben a szegmensben nem indult be.

Olcsó telkek, nyaralók, még mindig Érden

Amit mostanában leginkább keresnek a vevők, azok az olcsóbb nyaralók és telkek, a 10-20 millió forintos kategóriában. A telkek ára ugyan magasan jár, ennek ellenére úgy tűnik, van rájuk kereslet, miközben sokan érdeklődtek a központtól távolabb lévő, adott esetben közművesítés hiányaival küzdő, de olcsóbb nyaralók iránt. A kép azonban még az olcsóbb ingatlanokat tekintve is vegyes, mert van, hogy egy 10 milliós nyaralóra sem jelentkezik érdeklődő – tette hozzá Hártó Regina.

Zugló, Mátyásföld és Kelet-Pest

A kelet-pesti agglomeráció esetében is hasonló a helyzet. Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint változatlanul jellemző, hogy akinek kevesebb a pénze, az kijjebb, az agglomerációban próbálkozik vásárlással, ugyanakkor a próbálkozásaikat nehezíti, hogy a kelet-pesti agglomeráció esetében elég magasra kúsztak az árak, így nincs az az óriási különbség, ami ide vonzaná a vevőket.

Inkább csak olyan esetekben figyelhető meg számottevő árelőny a kapcsolódó budapesti kerületekhez képest, ha valamilyen rossz adottság csökkenti egy ingatlan árát. Így is csak mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb árakról beszélhetünk a XVI. kerületen kívül fekvő agglomeráció esetében, de mondjuk Kistarcsa központi részén például majdnem ugyanolyan árak alakultak ki, mint Budapesten belül. Ez azt jelenti, hogy míg házakat 50-55 millióért keresnének a vevők, addig azok 60-70 millió forintba kerülnek – tette hozzá a szakértő.

Dél-Pest környéke: már Délegyháza, Áporka, Majosháza is célpont

Márpedig a vevők a legolcsóbb ingatlanokat keresik. Ez kirajzolódik például a dél-pesti agglomeráció esetében is, melynek kapcsán Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan Csepeli és Szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője elmondta, hogy a 20-30 milliós kategóriát keresik a családi házaknál a vevők a déli agglomerációban, ez viszont gyakorlatilag nem létezik. Így azt tapasztalni, hogy egyre kijjebb próbálkoznak a vásárlással: felkapott lett Délegyháza, Áporka, Majosháza.

A Velencei-tó és környéke

Ugyanezt fogalmazta meg dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője, akinek megfigyelései szerint elkezdtek az emberek a kevésbé frekventált helyszíneken lévő ingatlanok után érdeklődni. Ez a Velencei-tó esetében azt jelenti, hogy elsősorban a zártkerti ingatlanok, a túlparton lévő Pákozd, Sukoró és a központi részektől távolabb fekvő helyszínek iránt nőtt meg számottevő mértékben az érdeklődés.

Ezeket a helyszíneket korábban valamelyest mellőzték a vásárlók, most azonban vélhetően a járvány hatására elsősorban olyan ingatlanok iránt nőtt meg a kereslet, melyekbe úgymond “visszavonulhatnak” tulajdonosaik, illetve sokan tartósan is ilyen, nyugodtabb területeken fekvő ingatlanokban képzelik el az életüket. És persze igyekeztek a vevők minél olcsóbban kielégíteni ez irányú igényeiket, amire jó lehetőséget kínáltak az előbb említett területek olcsóbb ingatlanjai.

Mindez persze azzal is járt, hogy ezeknek a csendesebb, eldugottabb helyen lévő ingatlanoknak az árai elkezdtek emelkedni – mégpedig jelentős, 10-20 százalékos mértékben –, miközben a frekventált részeken találhatóké csak stagnál. Ez azt jelenti, hogy bár az adottságok rendkívüli sokszínűsége miatt nehéz egzakt átlagot meghatározni, de nagyjából a 10-20 milliós kategóriába esnek a kevésbé frekventált területeken található ingatlanok árai, miközben a központi részeken 30 millió forintnál indulnak – mondta dr. Kovács Csaba.

Ez pedig jelentős árelőny, így könnyen magukhoz csábítják az érdeklődőket az eddig kevésbé felkapott vagy a központtól távolabb eső helyszínek családi házai vagy ikerházai. Legalábbis addig, amíg túl magasra nem kúsznak az árak vagy ismét változnak a preferenciák.