Így csinálják Dániában – mesterséges szigetet is építenek

Dániában egyelőre lassul az építőipar növekedési üteme a karantén utáni, 2021-es időszakban, ám ettől még olyan óriásprojektek is akadnak, mint Lynetteholm projekt. Ez egy mesterséges sziget vagy földszoros, melynek célja, hogy Koppenhága központját megvédje a globális felmelegedés miatt várható magas tengerszinttől.

Az EUROCONSTRUCT dán elemzője, Anders Bjerre szerint a dán gazdaság rendkívül
jól vészelte át a járványt, melyben központi szerepet játszott a 2020-ban elért 10%
körüli építési teljesítménynövekedés. A következő években is lesz növekedés, de
lassabb ütemben, mint 2020-ban!

A dán építési piac 2020-ban és 2021-ben

Tavaly az építési teljesítmény több mint 10%-kal nőtt, élen a mélyépítéssel, melyet a
lakásépítés követett. Az építkezések nem álltak le; épp ellenkezőleg, támogatták, hogy
elkerüljék a munkanélküliség növekedését. Tavaly és idén is több intézkedést is
bevezettek, többek között engedélyezték, hogy a helyi hatóságok a szokásosnál jóval
többet költsenek építésre és kibővültek a lakossági felújítások támogatásai. Viszont a
korábbi válságokkal ellentétben a lakóingatlanok árai emelkedtek, a tulajdonosok többet
tudtak és akartak költeni felújításra.

Idén az építőipari tevékenység tovább nőtt, bár a növekedési ráták alacsonyabbak, mint
tavaly. A lakásépítési boom még nem ért véget, de az áremelkedés lassul, a kamatok
emelkednek; és ez lassítja az aktivitást. A fellendülésnek mindenképp le kellett
lassulnia, mivel a késések, az áremelések és a munkaerőhiány már akadályoznak
bizonyos munkákat. A következő évek a folyamatos növekedés jósolható, de jóval
lassabb ütemben, mint tavaly.

Bizonytalansági tényezők

A világjárvány, a globális ellátási lánc, az energiaárak, a növekvő infláció, a kamatok
mind bizonytalansági tényezők, bár az előrejelzés szerint ezek többsége átmeneti lesz.
Jelentős bizonytalansági tényező még Dániában az ingatlanadó. A jelenlegi rendszer
egy káosz, részben a rossz politikai döntéshozatal miatt. A dánok évek óta tudják, hogy
az ingatlanadókat módosítani fogják, de nem tudták hogyan. Mostanra már biztos, hogy
a városi lakásokra kivetett adók magasabbak lesznek, míg néhány más típusú
ingatlanra csökkennek majd az adók, de egyelőre ismeretlen, milyen arányban. Az új
rendszert 2024-től tervezik bevezetni. Számos jelenlegi vásárló nem veszi figyelembe
ezt a változást, mivel túl nehéz megbecsülni a következményeket. Ha a következő két
évben ez megváltozik, ha a jelenlegi projektfelülvizsgálat sikeres lesz, az jelentős
hatással lehet a különböző ingatlanok relatív áraira, és némileg az építésre is.

Megfizethető lakásépítési program

A dán kormány idén október elején javasolt egy megfizethető lakhatásra vonatkozó
programot, melyet a következő hónapokban fogadhat el a parlament. A terv 26000
lakóegység építése (4000 diákoknak, 22000 családoknak) a következő évtizedben.
Mivel az építési telkek ára jelentette a fő akadályt a meglévő lakásszövetkezeteknek,
jelentős összegeket különítenek el az építési telkek finanszírozására azokon a
területeken, ahol a leginkább szükséges a megfizethető lakások bővítése – főleg
Koppenhágában, ahol egyre nehezebbé vált például az ápolók és tanárok lakhatása.
Mivel a legtöbb politikai párt egyetért abban, hogy ezt a problémát meg kell oldani, a
javaslat valószínűleg megvalósul, esetleg némi változtatással.

Hosszú távú mélyépítési projektek

A legnagyobb beruházás a következő 8 évre egy óriásprojekt. A Fehmarnbelt-kapcsolat
(közúti/vasúti alagút) Kelet-Dániát (beleértve Koppenhágát is) és Dél-Svédországot köti
majd össze Németországgal. A közúti és vasúti infrastruktúra is javulni fog az alagút
mindkét oldalán. 2030-ra ez sokkal gyorsabb felszíni utazást tesz majd lehetővé mint a
jelenlegi kompkapcsolat.

Dániában már vannak tengeri szélerőműparkok, de most egy mesterséges szigetet
terveznek építeni az Északi-tengeren, amely a parttól távoli szélerőművek központja és
a tényleges kábelek csomópontja lenne, valamint az e-üzemanyag előállításához
szükséges eszközök lennének itt, amikor több szélenergia áll rendelkezésre, mint
amennyi azonnal szükséges (ez gyakran előfordul). Jelenleg ez csak egy ötlet, de
jelentős politikai támogatása van.

Mesterséges sziget is épül a felmelegedés miatt

A Lynetteholm projekt is egy mesterséges sziget vagy földszoros (az ábrán kékkel
jelölve), melynek célja, hogy Koppenhága központját megvédje a magas tengerszint
ellen. A tengerszint emelkedése hosszú távú kihívás, de bizonyos időjárási
körülmények között már most probléma. Ezt a Londonból és Velencéből ismert
árvízkapuk beépítése megoldhatná, viszont a Lynetteholm projektnek további előnyei is
vannak:

1) lerakható ide más építési beruházásokból származó fölösleges talaj (térítés
ellenében);

2) az összekötő utak és a metró jobb infrastrukturális feltételeket teremt a
város többi részének is;

3) 2,8 km2-en lakóépületek és nem-lakáscélú épületek épülnek
majd, melyek 35000 embernek adnak majd otthont és 35000 munkahelyet is
biztosítanak majd.

A tervek szerint önfinanszírozó lesz a beruházás (bár ezzel
kapcsolatban vannak kétségek). A projekt 2021 második felében indul, de szakaszosan
épül majd meg, és csak 2070 körül fejeződik be.

Mi több: Koppenhága déli végén további mesterséges szigeteket terveznek, több munkahely
teremtésére, beleértve a gyártást is, de ezek ütemezése (ha megvalósulnak) jelenleg
még nem ismert.