Az olcsó kell, a drága pedig nem…

Az olcsó, azaz inkább némiképp olcsóbb, külső pesti kerületekben keresnek most sokan lakást. De mennyivel olcsóbb itt ugyanaz a lakás? Mutatjuk. És kiemeljük azt is, hogyha spórolunk a hitelen is, akkor már tízmilliónál akár már további 4,6 millió forinttal is beljebb lehetünk!

Valószínűleg a magas ingatlanárak miatt a Budapesten lakást vagy házat keresők egyre inkább a relatíve olcsó, külső pesti kerületek iránt érdeklődnek.

Érthető is ez, hiszen errefelé, a központtól kijjebb lényegesen olcsóbban lehet hozzájutni egy azonos paraméterű lakáshoz vagy házhoz. Viszont érdemes a lakáshitel kiválasztására is odafigyelni, ha szűkös a rendelkezésre álló keret, mert óriási különbség lehet két banki ajánlat között, és akár ezen is múlhat, hogy végül lesz-e elegendő pénzünk a kiszemelt lakás megvásárlására.

A Duna House friss Barométer kiadványa szerint a hagyományosan népszerű, ám éppen ezért drágább budapesti kerületek iránt csaknem minden esetben csökkent az érdeklődés (kivétel az I. és a III. kerület), míg a kevésbé felkapott, külső pesti kerületek többsége most nagyobb figyelmet kap a vásárlók részéről. (Kivétel a XVIII. és a XX. kerület.)

Érthető, hiszen például a XIV. kerületben (Zugló) 680 ezer Ft, a XIII. kerületben 640 ezer Ft, a XI. kerületben 660 ezer Ft, a II. kerületben pedig 890 ezer Ft egy 40-80 nm közötti téglalakás kozzávetőleges négyzetméterára. Ez pedig egy 50 nm-es ingatlan esetében bizony hozzávetőleg 32-44 millió Ft körüli átlagárat jelent.

A Duna House-hoz forduló lakáskeresők által preferált budapesti kerületek aránya.

(Egy érdeklődő több kerületet is megjelölhet, amikor lakást keres magának.)

Ehhez képest a külső pesti kerületek ennél lényegesen olcsóbbak: a XVIII. kerületben például 550 ezer Ft, a XVII. kerületben 480 ezer Ft, a XXI. kerületben 470 ezer Ft, a XX. kerületben pedig szintén 470 ezer Ft körüli az átlagos négyzetméterára egy-egy azonos paraméterű ingatlannak – legalábbis a kínálati árat nézve.

Ez pedig az előbbi kerületek esetében átlagosan körülbelül 23-27 milliós lakásárakat jelent egy 50 nm alapterületű lakás vagy pici ház, esetleg házrész esetében. Ez pedig bizony hozzávetőleg 9-17 millió Ft-tal alacsonyabb vételárat eredményezhet mint beljebb!

Persze ez a kerületi átlagárak alapján számolt pénzügyi előny, az egyes kerületeken belül mindig vannak frekventált és kevésbé népszerű részek, amelyek árai között óriási különbség lehet. És nyilván egy-egy ház és lakás millió más tényezője, állapota, helye, elosztása, fekvése, stb. is befolyásolja a tényleges árat, ahogyan az alku mértéke is.

Spóroljunk a hitelen is!

Ha valaki szűkös anyagi forrással keres ingatlant, akkor nem csak a vételáron, hanem a vásárláshoz igénybe vett lakáshitel kapcsán is jelentős pénzügyi előnyre tehet szert. Kezdjük azzal, hogy ugyanakkora összegű és futamidejű lakáshitelnek nagyon más lehet a havi törlesztője és a teljes visszafizetése. Például egy 10 millió Ft-os (10 éves kamatperiódusú, 20 éves futamidejű) lakáshitel törlesztője lehet 58 ezer Ft és 77 ezer Ft is, ami havi szinten 20 ezer Ft különbség.

Ez a hitel teljes visszafizetésében 4,6 millió Ft-ot jelent!

Ráadásul az olcsóbb hitel, és az ezzel együtt járó alacsonyabb havi törlesztő egyben azt is jelenti, hogy ugyanaz a jövedelem több hitelt bír el, amin akár az igénylés sikere is múlhat. Azt, hogy az igazolt nettó jövedelmed mekkora havi hiteltörlesztőt bír el, azt az úgynevezett JTM szabály (link: https://jobbtudni.bankmonitor.hu/wiki/J%C3%B6vedelemar%C3%A1nyos_t%C3%B6rleszt%C5%91r%C3%A9szlet_mutat%C3%B3) (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) maximálja, eszerint pedig a nettó 500 ezer Ft alatti nettó jövedelem – egy 10 éves kamatperiódusú hitel esetében – legfeljebb 50%-ban terhelhető hiteltörlesztőkkel. Vagyis, minél alacsonyabb a törlesztő, annál nagyobb hitelösszegre számíthatsz.