5 százalék – az építési telkek is drágulhatnak majd a friss kedvezmények miatt!

Az újra 5 százalékos lakásáfa kapcsán kérdés milyen lesz a lakásárakra gyakorolt hatás. De az ingatlanpiac egy másik fontos terültére is nagy hatással lesz a bejelentés: az építési telkek piacára.

A lakásfejlesztések mellett ráadásul a kereskedelmi ingatlanfejlesztések építési telkek iránti igénye is nagyon erős volt az elmúlt években, így szakértők segítségével a portfolio.hu cikke arra keresi a választ, hogy pontosan mi is történt az elmúlt években a budapesti telekpiacon a kereslet, a kínálat és az árak összefüggésében.

A telekpiac az elmúlt években a legnagyobb változásokat mutató szegmense volt az ingatlanpiacnak, a 2013-tól kezdődő kilábalás és ingatlanpiaci felfutás hatványozottan jelentkezett a telkek iránti keresletben és árakban. A korábbi zéró közeli kereslet drasztikusan megugrott, az árak mindössze két év alatt visszatértek a válság előtti szintre. Lakófejlesztésre alkalmas telkek esetében 5-8-szoros, irodafejlesztésre ideális telkek esetében kétszeres, logisztikai telkek esetében is 2-3-szoros volt az árnövekedés – mondta el Nagy Tibor, az Otthon Centrum Solutions Kft. üzletfejlesztési vezetője.

Ezt a fellendülést tovább erősítette az 5 százalékos áfa 2016-os bevezetése, és a budapesti hotelboom, ami a lakótelkek árát további 40-50 százalékkal emelte meg.

A pesti belvárosban a hotelfejlesztők által telkekért, vagy üzletileg azonos kategóriába sorolható komplett felújítandó házakért 2019-ben kifizetett összeg akár a 2015-ös árszint duplája is lehetett.

Az 5 százalékos áfa kivezetése viszont befagyasztotta a lakófejlesztésre alkalmas telkek piacát, egyedül a budai lokáció iránt maradt érdeklődés. Nem mellesleg csökkentette a keresletet a MÁP+ bevezetése után csökkenő befektetői lakásvásárlások száma is – tette hozzá a szakember.

Az elmúlt 5-6 évben viharosan elfogytak az egyszerűen beépíthető és jó helyen lévő telkek, mindennapi feladattá vált a fejlesztési telek, mint termék előállítása – erősítette meg Dános Pál, a KPMG igazgatója. A fejlesztők keresték a lehetőséget akár beépített telek megvásárlására is. Sokszor szükség volt az övezeti átminősítés kihívásokkal teli folyamatának kezdeményezésére, és a telkek megtisztítására, amely gyakran bontással járt.

Kettős hatás érvényesült egyszerre:

  • egyrészt az „egyszerűen” beépíthető telkek csökkenő kínálata megemelte a piaci árakat
  • másrészt a „nyersanyaghoz” kapcsolódó többletköltségek és kockázatok korlátozták a fejlesztők által kifizethető árakat.
    Fontos megjegyezni, hogy a korlátozott kínálat miatti telekár-emelkedés szükségszerűen hozta magával a bérleti díjak, illetve eladási árak emelkedését is.

Magyarországon, a COVID előtti időszakban elsősorban az iroda-, lakó-, és szállodafejlesztésekre alkalmas telkek ára emelkedett dinamikusan. A kiskereskedelmi ingatlanfejlesztésre alkalmas telkek ára a “Plázastop-törvény” okozta bizonytalanság miatt kevésbé volt látványos, az ipari és logisztikai telkek iránti keresletet pedig visszafogták az emelkedő építőipari költségek.

 

További részetek itt:

https://www.portfolio.hu/ingatlan/20201023/ennyibe-kerulnek-ma-az-epitesi-telkek-budapesten-mi-varhato-a-kovetkezo-evekben-453732