Egyszerűsíteni kellene a lakásépítés adminisztrációját

Egyszerűsítenék a lakásépítés körülményeit: többek között a telekalakítás és a lakáscélú területi átsorolás egyszerűsítését, a kiemelt lakásfejlesztések engedélyezésének könnyítését szorgalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A kormányzatnak elküldött javaslatokkal szerintük fel lehetne gyorsítani és hatékonyabbá lehetne tenni az otthonteremtési program révén előtérbe kerülő lakásépítéseket – közölték a szövetségnél.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a lakásépítés ütemének dinamikus növekedéséhez az engedélyezési és megvalósítási folyamat további egyszerűsítésére és gyorsítására lenne szükség.

A gyakorlati tapasztalatokból kiindulva a szervezet szakmai javaslatokkal fordult a kormányzati döntéshozókhoz.

A javaslatokról lapunkat tájékoztató szakszövetség szerint különösen az elhúzódó, sokszereplős, nagy lakásszámú fejlesztések körüli szabályok egyszerűsítésére lenne szükség.

Az ÉVOSZ mindenekelőtt a telekalakítás rendjén változtatna, mivel a földhivatalok – különösen Budapesten – túlterheltek. Ezért indokolt lenne az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokat kinevezni a telekalakítási eljárás hatósági felelősévé, ugyanis ezek rendelkeznek a legtöbb információval, helyismerettel.

Szintén főként a fővárosban probléma, hogy az építtető által kezdeményezett övezeti átsorolások elbírálása jellemzően két évet vesz igénybe. Az ÉVOSZ azt kezdeményezi, hogy az övezeti átsorolási, zöldövezeti, településszerkezeti, beépítettség hatásait érintő változtatási igény gyorsított eljárással, jegyzői hatáskörben, a település építészének, főépítészének közreműködésével, az állami főépítész kontrollja mellett 60 napos ügyintézéssel valósulhasson meg.

Problémának látják azt is, hogy az ezer négyzetmétert meghaladó, több mint hatlakásos ingatlanra vonatkozó építtetői kérelmeknél jellemzően nagyon elhúzódik az építési engedélyezési eljárás, mivel a sokszereplős folyamatban a hatósági szervek nem működnek együtt hatékonyan.

A szakszövetég szerint ilyen esetben a tényállás tisztázására kötelezővé tett részvétellel egyeztetési megbeszélésre lenne szükség. Ez a probléma a kormányzat által amúgy kiemelten kezelt rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló fejlesztéseknél is jellemző.

A szakszövetség nemzetgazdaságilag kiemelt lakásfejlesztési létesítmények létrehozását is javasolja, hogy az e körbe tartozó lakóingatlan-fejlesztéseket kérelemre a kiemelt létesítmények eljárási rendje szerint lehessen előkészíteni és megvalósítani. Jelenleg az ilyen fejlesztéseknél rendkívül sok a közreműködő, ami túlzottan lelassítja a lakásépítés folyamatait.

Mivel az ÉVOSZ szerint fennáll a további árnövekedés kockázata, a kistelepüléseknek lehetővé tennék, hogy állami támogatásra pályázhassanak lakáscélú ingatlanok területének előkészítésére, ahol az építési telkeket tartós használatú bérbeadással hasznosítják.

Emellett adó- és járulékmentes lakáscélú munkáltatói támogatást javasolnak a munkavállalóknak hatmillió forint összegig, új családi ház építésénél legfeljebb 15 millió forint erejéig. Egy aktuális jogszabály-módosítás visszaállítását is felvetik: az országos településrendezési és építési követelmények módosításával ugyanis a lakásszámhoz kapcsolódóan már átlagosan nem egy, hanem 1,5 gépkocsi elhelyezését kell biztosítani. Az ÉVOSZ szerint az egy lakáshoz egy gépkocsitároló kialakítása megfelelő szabályozás volt, az új előírás szerintük nem életszerű, viszont nagyon drágítja a lakásépítéseket.

Az ÉVOSZ előrejelzése szerint idén az építőipar teljesítménye elérheti a járványhelyzet előtti, 2019. évi szintet. A kormányzati ösztönzőknek köszönhetően ezen belül is erőteljes növekedési pályára állhat a lakásépítési és -felújítási szektor.

A szakszövetség szerint a megrendelői kör élénk érdeklődése mellett, a jelenlegi folyamatokból kiindulva, jövőre a használatba adható új lakások száma elérheti a 25 ezret, a felújítások pedig tartósan, a szakmailag indokolt évi 220–250 ezer között alakulhatnak.