Mindenkit beelőztek az EU-n kívüli befektetők a magyar ingatlanpiacon

Megfurdult a trend a hazai befektetési célú ingatlan tranzakcióknál: fölénybe kerültek az Európai Unión kívülről érkező intézményi és magánbefektetők, miután az uniós szereplők egy része (főleg a francia, holland és olasz vállalatok, alapok) elhagyták vagy elhagyják Magyarországot. A kereskedelmi ingatlanpiac elmúlt egy évét a tranzakciók számának és értékének emelkedése jellemezte, ez a felívelés várhatóan folytatódik a következő néhány évben – fogalmazott az irodahaz.info-hoz eljuttatott exkluzív összefoglalójában a DLA Piper nemzetközi jogi cég budapesti partner irodája.

 

 

A Balance Building épülete a Váci úton

 

forrás: CPI

 

A vizsgált időszakban továbbra is az irodaépületek tették ki az eszköz forgalom majdnem felét (44%), míg második helyen a logisztikai ingatlanok a fejlesztési ingatlanokkal osztozkodtak (25%-25%). A fejlesztési telkek nagy számú adásvétele jól jelzi, hogy tavaly újraindult az ingatlanfejlesztési ciklus, a vállalatok több projektet ezekben a hónapokban kezdenek el, vagy készítenek elő. Újabb beruházásokat generálhat a tervezett budapesti olimpia is. Ezek értékét jelentősen befolyásolhatja, ha az ingatlanok előminősítésére kidolgozzák a specálisan magyar módszert.

 

“Igen fontos fejlemény az EU-ból és az EU-n kívülről érkező befektetők közötti arány eltolódása az utóbbi javára, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az eladói oldalon az arány pont fordított, az összes eladó 37% az EU-n belüli, míg 13%-a az EU-n kívüli volt, az 50% részt kihasító hazai eladók mellett. Az egyes EU tagállamokból (Franciaország, Írország, Egyesült Királyság, Portugália) korábban (akár még a pénzügyi válság előtt) érkező befektetők kivonulása nem kizárólag Magyarországot érinti, kisebb mértékben, de megfigyelhető Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is.” – fejtette ki az irodahaz.info-nak Kui Szilárd, a DLA Piper Horváth és Társai Jogi Iroda vezető szakértője.

 

A vevők származási országa mellett érdekes megnézni, hogy milyen azok összetétele. Az összes vizsgált tranzakció 59%-ban a vevő intézményi befektető volt, 12%-ban private equity és hasonló arányban fejlesztőket láttunk a vevői oldalon. A fejlesztők korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb aktvitása arra enged következtetni, hogy a fejlesztések lezárultával szép számú befektetési termék fog piacra kerülni a következő években.

A Hegyvidék bevásárlóközpont is jó célpont lehet

forrás: WING

 

Az eladói oldal összetétele kiegyensúlyozottabb képet mutat, az összes eladó 37%-37% volt fejlesztő, illetve intézményi befektető. A kereslet növekedésével több olyan ügyletet sikerült zárni, ahol korábban a tulajdonos hosszú évekig nem tudott megfelelő feltételek mellet kiszállni a projektből.

 

A korábbi évek gyakorlatával összhangban az összes tranzakció csupán 31 százaléka volt közvetlen értékesítés, míg az esetek 69%-ban az ingatlant tulajdonló társaságok képezték az adásvételek tárgyát – tette hozzá a szakértő.

 

Az összes eladott ingatlan 44%-a egy nagyobb, jellemzően több európai országra kiterjedő, portfolio részeként cserélt gazdát. Új mozzanat, hogy a vevők, különösen a Közel-Keletről és az USA-ból érkezők, egész portóliókra vadásznak. A portfolio tranzakciók évről évre növekvő számát részben az magyarázza, hogy az amerikai vagy arab befektetői kör kellően nagyméretű, méretgazdaságos ingatlan csomagot kíván megvásárolni, szemben az osztrák vagy német befektetőkkel, akik továbbra sem riadnak vissza attól, hogy egyenként vegyenek ingatlanokat a régióban – tárta fel a hátteret Kui Szilárd.