Elhárulhat a testszkennerek elől az utolsó akadály is

A személyátvizsgálás leghatékonyabb technológiájának dilemmáját oldja meg az Egyesült Államok három repülőterén már tesztelés alatt álló számítástechnikai megoldás. A háromdimenziós testszkennerek bevezetése ellen tiltakozó jogvédők vitorlájából frappáns kiegészítő szoftverek vehetik ki a szelet.

A 3D testszkennerek túllépnek a hagyományos fémkereső kapuk vagy fémdetektorok korlátain és minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújtanak a beléptető-ellenőrző pontokon. Az új technológia bevezetése ugyanakkor morális és személyi jogi problémákat vet fel, hiszen a szerkezet az átvizsgált személy testének sziluettjét képezi le és jeleníti meg a biztonsági személyzet monitorján. A ruha alá kukucskáló teljesítmény a jogvédők aggályait is felvetette, így a személyátvizsgálás legbiztosabb módszerét egyelőre csak néhány repülőtéren vezették be.

Pálcikaemberek a reptereken

A problémára adott válasz oly egyszerű, hogy akár óvodások is kitalálhatták volna. Még csak rajztehetség sem kell hozzá, ugyanis a testszkennerek monitorján csupán – az eddigi röntgenkép helyett – pálcikaemberek jelennek meg. A figurák persze semmilyen személyes vonást vagy nemi jelleget nem tükröznek, a lehetséges fenyegetések pontos helyét pedig az alkalmazás feltűnően kijelöli rajtuk. A 3D szkenneres átvizsgálás ezzel az apró szoftveres kiegészítővel végre beválthatja a hozzá fűzött reményeket.

„A pálcikaemberkék látványa senkit nem sérthet és az, hogy a monitorokat az átvizsgált személyek is nézhetik jelentős visszatartó erővel bír.” – véleményezte a megoldást a Z&Z Kft. biztonságtechnikai szakértője. „A szoftverek segítségével az üzemeltetés is olcsóbb lesz, hiszen eddig – a személyi jogok védelme miatt – a 3D szkennereket kétfős személyzet kezelte. Egy a helyszínen ügyelt, kollégája pedig a géptől távol, a monitort figyelte, így egyikük sem tudta összekapcsolni a kapott sziluettet a vizsgált személlyel. A pálcikaembereket már bárki láthatja, így elég lesz egy biztonsági ember az átvizsgáláshoz” – tette hozzá Solymár Zoltán.

A TSA szoftverét jelenleg három forgalmas repülőtéren tesztelik az Egyesült Államokban. Amennyiben a rendszert a kéthónapos periódust követően a Transportation Security Administration szakemberei megfelelőnek találják, akkor azt az USA összes repülőterén bevezetik.

A Smiths Heimann „eqo” fantázianevű testszkennere ezen felül még az egészségügyi kockázatok tekintetében is megnyugtató megoldást jelent. „Az „eqo” nem röntgensugarak segítségével alkot képet, hanem az elektromágneses sugárzás milliméteres tartományában működik. Ennek semmilyen egészségkárosító hatása nincs, és egy ilyenfajta szoftverrel kiegészítve pedig már tényleg semmilyen kifogás nem merülhet fel a gépek használata ellen.” – nyilatkozta Pammer-Zagrocky Ágnes, a Z&Z Kft. ügyvezető igazgatója.

Hogyan történik az átvizsgálási, „szkennelési” folyamat az „eqo”-val?

A háromdimenziós letapogató rendszer gyakorlatilag „beszkenneli” a fókuszba állított személyt, mégpedig oly módon, hogy a pásztázó milliméteres hullámok a ruházaton áthatolnak, majd a bőrfelületen energiájukat vesztik, azaz elhalnak. A rejtett vagy testre erősített tárgyakról visszaverődő elektromágneses sugarakat szenzorok veszik, és a rendszer figyelmezteti a biztonsági személyzetet fenyegetésre. Ezzel az eljárással már nem csak a fém, hanem bármilyen anyagból készült eszköz érzékelhető.