Kevesebb bevásárlóközpont épül

A befektet?k a külkerületi bérirodaházak felé fordulnak

Az idén várhatóan kevesebb új bevásárlóközpont nyílik, mint az elmúlt néhány évben. Ennek oka a piac konszolidálódása, és az, hogy a meglév? létesítmények tulajdonosai növelni kívánják piaci részesedésüket – vélik a Cushman & Wakefield Healey & Baker (C&W/H&B) nemzetközi ingatlan-tanácsadó szakemberei. A társaság felmérése szerint a nemzetközi hipermarket-hálózatok megjelenése sok kis üzlet számára megnehezítette a kereskedést, és néhány vezet? csoportot arra kényszerített, hogy stratégiai szövetségre lépjenek egymással.

A befektet?k a külkerületi bérirodaházak felé fordulnak

Az idén várhatóan kevesebb új bevásárlóközpont nyílik, mint az elmúlt néhány évben. Ennek oka a piac konszolidálódása, és az, hogy a meglév? létesítmények tulajdonosai növelni kívánják piaci részesedésüket – vélik a Cushman & Wakefield Healey & Baker (C&W/H&B) nemzetközi ingatlan-tanácsadó szakemberei. A társaság felmérése szerint a nemzetközi hipermarket-hálózatok megjelenése sok kis üzlet számára megnehezítette a kereskedést, és néhány vezet? csoportot arra kényszerített, hogy stratégiai szövetségre lépjenek egymással.
Annak ellenére, hogy telít?dik az a szektor, mely az élelmiszer-kiskereskedelmet látványos alapterületen bonyolítja le, folyamatosan jelennek meg a piacon új, egyéb szektorokat képvisel? kiskereskedelmi hálózatok is (pl. Dixons, H&M).
Az irodák esetében az ingatlanfejleszt?k inkább a külterületek és a centrum peremére es? területeket favorizálják. A fejlesztési tevékenység legutóbbi fellendülése és a tavalyi év jelent?s min?ségi javulása ellenére a meglév? modern irodaépületek a nemzetközi intézményes befektet?k min?ségi követelményeit mindössze 20 százalékban elégíti ki.
Az elmúlt 3 év során azonban a centrum vesztett jelent?ségéb?l, mert a bérl?k egyre inkább a városon kívüli területekre kényszerülnek. Ezek a területek költséghatékony m?ködtetés? és a specifikus igényeknek magas szinten megfelel? irodákat kínálnak jó tömegközlekedéssel.
A budapesti irodaigények csökkentek az elmúlt évben, mivel a vállalatok helyigénye konszolidálódott és a felesleges (bérleti) területeiket vagy albérletbe adták, vagy pedig kiköltöztek kisebb, költséghatékonyan m?köd? egyéb irodákba. Mindezek ellenére azonban a kiemelt helyen lév? jó min?ség? irodák a versenyképes árak függvényében – változatlanul vonzóak. A kereslet ismét n?ni fog és középtávon kiegyenlít?dik, mivel a bérl?k növekv? száma határozottan megalapozza a további igényeket. A kiadatlan irodahelyiségek aránya változatlanul nagy, de a 2002. végén elért eddigi csúcsról – 23 százalék – már csökken és várhatóan ez a trend folytatódik, mivel a kereslet élénkül, és 2003-ban csak kevesebb újonnan épített létesítmény áll majd rendelkezésre.
A kereskedelmi akadályok csatlakozást követ? lebontása több logisztikai és szállítással foglalkozó céget ösztönöz majd, hogy tevékenységi körüket ide áthelyezzék és egy páneurópai hálózatot létesítsenek. A vezet? nemzetközi ingatlanfejleszt?k az utóbbi években felismerték azt a lehet?séget, ami a magyar ipari létesítmények piacában rejlik. A modern logisztikai piacok jobbára Budapest környékén, az autópályák mentén koncentrálódnak: a legkeresettebb helyszín a Budapestt?l délnyugatra fekv? terület, ahol a három legfontosabb autópálya (M1-es, M7-es és M0-s) találkozik. Van néhány Budapest területén kívüli ingatlanfejlesztés, ezek a Budapest, Gy?r és Székesfehérvár közötti ún. “arany háromszögben” találhatók és igen kedveltek, mert jó a megközelíthet?ségük és fejlett úthálózattal rendelkeznek – írja a jelentés. A modern ipari ingatlanokra vonatkozó bérl?i igények fokozatosan növekedtek az elmúlt négy évben, de 2003 els? felében a piacra beáramló globális gazdasági visszaesés hatására csökkenni kezdtek. A kereslet leginkább a logisztikai cégek részér?l jelentkezett. Budapesten a kiadatlan új létesítmények aránya mindössze G százalék, de ez a 2003-ban átadandó kb. 75 000 négyzetméternyi területtel növekedni fog.
A hozamok az elmúlt 4-5 évben mindhárom szektorban gyorsabban csökkentek, mint Varsóban vagy Prágában, s a csatlakozást megel?z?en további csökkenéssel lehet számolni. A verseny az intézményes szinte befektetési termékek területén továbbra is könyörtelen marad, de a befektet?i szándéknak még mindig gátat szab a lehet?ségek hiánya, annak ellenére, hogy az elmúlt 3 évben növekedett az intézményes szint? befektetési célú ingatlanok száma. Ezért arra kényszerülnek, hogy a diverzifikálást egyszerre több szektorban végezzék. A befektet?i piac jelenleg is majdnem teljes egészében Budapestre és közvetlen környezetére koncentrálódik, tevékenységüket mindhárom szektorban változatlanul és er?teljesen a német alapok határozzák meg, jóllehet az osztrák, amerikai és francia alapoknál is felzárkózás figyelhet? meg az elmúlt években – áll a jelentésben.
Az utóbbi 5 évben az irodák képezték a befektet?k kedvelt célpontját. Annak ellenére, hogy az igények növekedtek, az elmúlt évben alábbhagyott a befektet?i kedv, mert hiányzott a megfelel? kínálat a megvásárolható irodákra. Hozzávet?leg 12 alap van, melyek er?teljes érdekl?dést mutatnak els?rend? irodák iránt, de a megfelel? nagyságú, min?ség? és a megfelel? mértékben lekötött irodák hiánya valamennyiüket gátolja. Ebb?l következ?en figyelmüket inkább a kiskereskedelmi és logisztikai létesítményekre összpontosították.