Tavaly nagyon sok lakás épült, de mi lesz idén!?

Hosszú távú tervezés szükséges a lakáspolitikában – húzza alá a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a friss, 2019 egész éves lakásépítési KSH adatokat elemző közlésében. Ma délelőtt tették közzé: 2019-ben 21.127 db új lakás épült, 20%-kal több, mint egy évvel korábban.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szakértői szerint ez az építési szám a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. A KSH friss jelentése szerint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 db volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban.

A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie. A 2019-es mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt. Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot. Ugyanakkor pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Az elmúlt hetekben végzett kérdőíves kutatásunkban az 1227 válaszadó több mint 95 százaléka úgy gondolta, hogy szükség van Magyarországon hosszú távú lakásprogramra. (A válaszadók kétharmada 25-35 év közötti fiatal volt. A teljes kutatás eredményeit a közeljövőben publikálja a TLE.)

 

Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontosnak tartjuk, hogy egy induló bérlakás építési programban érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

A bérlakásépítés mellett lehetséges és érdemi eszköznek tartjuk a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését a nagyobb településekre is, vagy a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő kedvezményes lakásépítési áfakulcs újragondolását.

Ausztriában évente 15 ezer bérlakás épül. Ennek a rendszernek a figyelembevételével készítettük el a „közhasznú lakásépítési program” javaslatunkat, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és minőségi lakhatást kínálna a családok részére.

Egy másik szakértő, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid így nyilatkozott: az év vége szezonálisan mindig erős a lakásátadásokban, de a tavalyi hajrá oka egyértelműen az, hogy az elmúlt években, a kedvezményes lakás-áfa miatt dömpingszerűen, egyszerre épültek a nagy lakóprojektek, így rengeteg nagy társasház átadása is erre az időszakra esett. Emellett a lakásépítők a vevők vásárlási hajlandóságát is próbálták serkenteni az építkezések mielőbbi befejezésével.

Az OTP szakértője hozzátette: az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe idén 25 százalékkal több lakásátadást jelez a fővárosban a tavalyihoz képest. Az idei átadásokat az is sürgeti, hogy a december 31-e előtti használatba vétel esetén még nem kell megfelelni a majd csak 2021-től érvényes szigorúbb energetikai előírásoknak. A 2020. január 1-től főszabályként ismét 27 százalékos újlakás-áfa, illetve az ennek következtében tovább emelkedő árak, valamint a MÁP+ befektetési kereslet elszívó hatása miatt várható nagyobb visszaesés a lakásépítések terén 2021-ben következhet be.

A KSH szerint 2019-ben az előző évhez képest:

· 2019-ben az új lakások közel felét (49%) Budapesten és Pest megyében vették használatba. A Dunántúli nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33%-a, az Alföld és Észak nagyrégióba a lakások 18%-a.

· Budapesten 5838 lakást vettek használatba, 51%-kal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével – ahol csak 3,6%-os bővülést mértek –, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése.

· A természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 41%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53%-ról 57%-ra nőtt 2018-hoz képest.

· Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 42%-a többlakásos épületben, 3,8%-a lakóparkban található.

· A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,7 m2-rel, 96,6 m2-re csökkent 2018-hoz képest.

· Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.123 volt, 4,3%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az új lakások 55%-át a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten (1,4%) és a községekben (4,7%) emelkedett, a megyei jogú városokban (12%) és a többi városban (10%) csökkent. Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7, a megyei jogú városokban 47, a többi városban 66, a községekben pedig elérte a 89%-ot.

· A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,9%-kal több, összesen 14.282 lakóépület építését tervezik. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4166, amely 4,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

· 2019 utolsó negyedévében a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál, ez az első ilyen negyedév az elmúlt 5 évben.