Magyarországon még nem tapasztalható az óriás raktárak iránti igény

A JLL a CoreNet Global-lal együttműködve felmérést végzett az ipari létesítményeket bérlő cégek körében. Összesen több mint 60 kiskereskedelmi, gyártó, és logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalat válaszolt a kérdőívre. A válaszokból kiderült, hogy mit terveznek, és milyen várakozásaik vannak a szegmens felhasználóinak.

A JLL elemzői szerint Európában a bérlők több óriás raktárra tartanak igényt, és fontos számukra a költségcsökkentés. A következő három évben élénk érdeklődés fennmaradása várható. A piacot jelentősen befolyásoló tényező lehet az e-kereskedelem bővülése és a növekvő szállítási költségek. A költségek csökkentésére irányuló törekvések akár azt is eredményezhetik, hogy a vállalat áthelyezi raktárát egy a vásárlókhoz közelebb eső helyszínre.

 

A legígéretesebbnek számító feltörekvő piac Oroszország, a második Törökország. Ugyanakkor ezeken a piacokon a vállalatok számos ingatlanpiaci kockázattal és kihívással szembesülnek, például magas telekárakkal vagy hosszadalmas engedélyeztetési procedúrával.

 

A válaszadók csaknem kétharmada tervezi logisztikai területeit növelni a következő három évben. A JLL előrejelzése szerint ennek eredményeképpen az elmúlt évekhez hasonlóan erős bérbeadási volumen várható. Az aktuális kihívás az értékesítési csatornák összehangolása úgy, hogy a költségek és a szállítási idő is csökkenjen.

 

A vállalatoknak fontos továbbá az is, hogy a működési költségek is csökkenjenek, előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, a fenntarthatósági szempontok is. Olyan prózai tényezők, mint a tető megerősítése, a túlmelegedés elleni védelem és a szélsőséges időjárási események kivédése, még nem kapnak túl nagy prioritást.

 

„Sajnos Magyarországon egyelőre nem tapasztalunk fellendülést az ipari ingatlanok bérlői piacán, az óriás raktárak iránt igény pedig szinte teljesen kizárt. A budapesti ipari ingatlanpiacon a legnagyobb bérelt raktárcsarnok mérete is csak nagyjából 50.000 négyzetméter, de ennél sokkal jellemzőbbek a 10.000-20.000 négyzetméter körüli alapterülettel rendelkező épületek. Bérleti díjakat tekintve kimondottan versenyképes a budapesti piac a régiós fővárosok piacához képest, ami a költségcsökkentési törekvések szempontjából nagyon kedvező a bérlőknek. Ennek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a fellendülés még várat magára. Az első negyedévben a kihasználatlansági ráta 21,7 százalék volt itthon, míg például Varsóban 14,5 százalékés Prágában 7,8 százalék. A bérlői aktivitás is jócskán elmaradt a szomszédos országokhoz képest, hiszen míg itthon a 60.000 négyzetmétert sem érte el a kereslet, addig mind Varsóban mind pedig Prágában is 100.000 négyzetméter körül mozgott – nyilatkozta Tuza Rita, a JLL budapesti irodájának vezető elemzője.