Magyarországon drámaian visszaesett a kereslet az üzlethelyiségek iránt

A globális kiskereskedelem szereplői – a többcsatornás értékesítés fejlesztése mellett – tovább folytatják terjeszkedésüket 2013-ban: a CBRE legfrissebb felmérése szerint a kereskedők háromnegyede legalább öt üzlettel bővíti hálózatát, egyötödük pedig az év végéig harminc vagy több üzletet tervez nyitni az európai, közel-keleti és afrikai régióban. Magyarországon viszont drámaian visszaesett az új boltok nyitására irányuló kereskedői kereslet.

Az európai kiskereskedelemben a többcsatornás értékesítés egyre fontosabbá válik, 2013-ban az új üzlethelyiségek mellett az online vásárlás fejlesztése is prioritás lesz: a CBRE felmérése alapján a kiskereskedők 40 százaléka tervezi a földrajzi terjeszkedést az online piacon, míg 2012-ben csak 28 százalékuk nyilatkozott így, akkor inkább a webáruházak termékválasztékának növelését tartották szem előtt. A megkérdezett cégek kevesebb, mint egyharmada (27 százaléka) nem rendelkezik tervekkel online hálózata fejlesztésére.

A bolthálózat 2013-as bővítése terén a kiskereskedők 2012-es expanziós törekvéseikhez hasonlóan terveznek: 44 százalékuk nyitna 10 vagy kevesebb boltot. A tavalyi évhez képest viszont a kereskedők nagyobb, egyharmados arányban terveznek 11-30 üzlethelyiséggel bővíteni – az ambiciózus terveik reálisak, bár a számos piacon nehezen elérhetőek az első osztályú ingatlanok. A kereskedők egyötöde jelentős bővítést tervez: 30 vagy több egységgel növelné hálózatát, habár ez kismértékű visszaesést mutat a 2012-es tervekhez képest, amikor is egynegyedük nyilatkozott hasonlóan.

„A kereskedőktől érkezett jelzések szerint a többcsatornás értékesítés nagyobb fejlesztésekhez vezet az új és jelenlegi üzletekben egyaránt, és úgy tűnik, hogy kiegészíti és nem felváltja a hagyományos vásárlást, mint társas tevékenységet. Az internet fejlődését sok piaci szakértő nagy aggodalommal kísérte figyelemmel, ám ma már úgy véljük, ezek a félelmek eltúlzottak voltak, és a többcsatornás értékesítést kiegészítésnek és az erősödő versenynek kell tekintenünk.” – nyilatkozta Peter Gold, a CBRE határon átnyúló kereskedelemért felelős európai vezetője.A kereskedők legfontosabb célpontja Németország (54% tervez bővíteni), ezt a német gazdaság (relatív) ereje magyarázza. 2012 első felében 20 új nemzetközi brand lépett a német kiskereskedelmi piacra, főleg az olyan luxus- és felső-kategóriát képviselő márkák, mint a Paule Ka, a Belstaff, a Stone Island, a Loiza, a Zadig & Voltaire, a Tory Burch és a J. Lindberg

Habár a kereskedők számos piacon tervek bővíteni 2013-ban, még mindig a legkisebb kockázatot keresik. 2013-ban minden európai piac veszített vonzerejéből; a legkedveltebb célpontok Ausztria (25%), Hollandia (24%), az Egyesült Királyság (24%) Lengyelország (23%), Spanyolország (23%) és Franciaország (22%).

A makrogazdasági kilátások miatt 2013-ban számos országban sokkal kevesebb kereskedő tervez bővíteni, mint 2012-ben: főleg Olaszország (19% vö. 46%), Oroszország (12% vö. 35%), Portugália (7% vö. 22%), Magyarország (5% vö. 14%) és Görögország (4% vö. 13%) esett vissza. Németországon kívül csak Omán javított: 2013-ban a kereskedők 6 százaléka bővítene szemben a 2012-es 4 százalékkal. Kelet-Közép-Európában, ahol a legtöbb kereskedő visszavett boltnyitási terveiből, még mindig Lengyelország (23%) a legvonzóbb célpont, majd Csehország (15%), Oroszország (12%), Románia (9%) következik. Magyarország (5%) jelentősen lemaradva, Szlovákia (4%), Bulgária és Szerbia (3%-3%) előtt áll.

Csörgő Anita, a CBRE kiskereskedelmi vezetője az elmúlt 15 évben nem érzékelt ilyen negatív hozzáállást a magyarországi piaccal szemben. Ezt főleg Magyarország általános nemzetközi megítélésével, illetve a gazdasági és jogi környezet bizonytalanságával magyarázza: „Ugyanakkor a budapesti üzletek jelenlegi, 2012-es bevételi eredményei a legtöbb kiskereskedő számára nem rosszak, főleg a többi közép-kelet-európai piaccal összehasonlítva. Legtöbben stagnáló forgalomról számolnak be, de néhány szegmensben nőttek a bevételek az elmúlt 12 hónapban. A profitráta csökkent, főleg a helyi lakosság gyengülő vásárlóereje miatt, ez pedig nem teszi lehetővé az árak emelését, miközben a költségek és az áfa is emelkedtek.”

Csörgő Anita lát arra esélyt, hogy a jelenlegi negatív hozzáállás megváltozzon. „A kereskedőknek ehhez a sokkal erősebb „nagy-budapesti” piacra kell koncentrálniuk, ami jobb kilátásokkal kecsegtet, mint más régiós fővárosok, főleg, ami a demográfiai trendeket illeti.  A többi hazai város esetében azonban még hosszú évek GDP-növekedésére van szükség, hogy az általános vonzerő és forgalom növekedjék, hiszen sokkal kisebb piacról van szó bármelyik megyeszékhely esetében, mint Budapest.