Áremelés, leálló fejlesztések: sötét jövőt ígér 2015

“Az elmúlt hetekben, hónapokban számos olyan hír érkezett, amely megmozgatta a kiskereskedelmi szektort. A plázastop néven elhíresült szabályozás meghosszabbítása, az élelmiszer felügyeleti díj megemelése, a vasárnapi zárva tartás bevezetése és egyéb korlátozások mellett azonban több új projektről is érkezett hír. Mit gondolnak, mit hozhat 2015 a kiskereskedelmi ingatlanok szempontjából? Számítanak-e új bérlők érkezésére, új létesítmények építésére?” – ezeket a kérdéseket tettük fel a szakértőknek.

Karai Péter, értékesítési és marketing igazgató – kereskedelmi ingatlanok, Futureal

A vasárnapi nyitva tartás részleges tilalma érzékelhető forgalomcsökkenést eredményezhet, hiszen az így kieső kereslet csak bizonyos idő elteltével jelentkezik újra. Egyes termékcsoportok esetén a forgalom egy része áttevődik az online csatornákra, tehát az évről-évre amúgy is bővülő e-kereskedelem még nagyobb mértékű növekedést tudhat majd magáénak. Valószínű, hogy néhány nyugat-európai országhoz hasonlóan nálunk is kialakul az a gyakorlat, hogy meghatározott hétköznapokon az üzletek késő estig tartanak nyitva.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelkedéséből adódó, jellemzően a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat sújtó pénzügyi többletterhet az érintettek minden bizonnyal részben továbbhárítják, részben pedig költségoptimalizálással próbálják meg kompenzálni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy árat emelhetnek, a fejlesztéseket visszafoghatják, az expanziót leállíthatják, vagy új formában – mint például franchise hálózat kiépítése – folytathatják tovább. Bérlemények esetén valószínű, hogy az intézkedés hatására a bérleti díjakat megpróbálják újratárgyalni, vagy a menthetetlenül veszteséges egységeket egyszerűen bezárják. A bérleti díjak csökkenése az élelmiszer áruházakat befogadó ingatlanok hozamtermelő képességét rontja, ami azonnali értékvesztést jelent. Szélsőséges esetben ez a teljesen kifeszített finanszírozású projekteknél akár a hitelszerződések újratárgyalásához is vezethet.

A kiskereskedelmi forgalom elmúlt két év során tapasztalt folyamatos növekedésének köszönhetőenszámos, elsősorban divatáru cég fontolgatja a magyarországi piacra lépést. Valószínű, hogy az alsó-közép árszegmensben új szereplők jelennek meg, ezzel még kiélezettebbé téve a versenyt. Nem számítok arra, hogy a kereskedelmi fejlesztések terén a 2015-ös év túl sok meglepetést tartogat.Elképzelhető, hogy néhány, már előkészített új projekt elindul, de a fejlesztők – annak ellenére, hogy a forgalmak emelkednek, és ebből fakadóan a bérlők határozottan élénkülő érdeklődése optimizmusra ad okot – még mindig óvatosak és kivárnak. Mindenekelőtt látni kell, hogy a szabályzók változása milyen hatással lesz a piacra, javul-e a finanszírozási környezet és az ún. ‘plazastop’ alóli felmentések megszületnek-e.

Barkó Erika, eszközkezelő, Portico Investments

A jövő évben folytatódik az eddig is nehezített pálya, melyben a kereskedelmi láncok nagy részét érintő különadó mellett a vasárnapi nyitva tartás korlátozásával a kereskedők áthidaló, kreatív megoldásokra kényszerülnek majd. A mostanáig több szegmensben a forgalom csak kevés részét kitevő online értékesítés komoly teret kaphat, ugyanis vasárnap boltokban ugyan nem (illetve korlátozottan) de online bátran és kényelmesen vásárolhatunk, amely vásárlási szokás elterjedésével akár vasárnap lehet az új magyar D-Day (Delivery Day), amikor megjön “a csomag, amit a neten vettünk”. Mindez kérdéseket vethet fel arról, mekkora üzletméreteket gazdaságos fenntartani ezután; valamint a bérleti szerződések tárgyalásakor is eltérőek lehetnek a vélemények arról, hogy lehet-e azonos forgalmat generálni egy olyan üzletben, amely az eddigi 7 naphoz képest ezután 6 napot tart majd nyitva. Hazánk gazdasági és politikai stabilitásának megítélése a jelenlegi nemzetközi üzleti környezetben bizonytalan, a kiskereskedelmi piac komolyabb átrendeződése ezért véleményem szerint egyelőre nem várható a jövő évben, a jelenlegi erőviszonyok viszont valamelyest átalakulhatnak. Hosszú távon biztosan érdemes lehet újragondolni, melyik kiskereskedelmi lánc hűségpontjait gyűjtögetjük vásárlóként lelkesen.

Balatoni Judit, főtitkár, Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége

Az elmúlt időszak törvénytervezetei, amelyek a kereskedelmi iparágra vonatkoztak, mind-mind negatívan érintik a szektort. Már van olyan nagy élelmiszerforgalmazó, amely az élelmiszer felügyeleti díj és a tervezett vasárnapi zárva tartás bevezetésének hatására bejelentette, hogy nem fog tudni beruházni hazánkban, hasonlóan ahhoz az időszakhoz, amikor a válságadót kivetették rájuk.

Az idei év végén a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének fő prioritása a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos érdekérvényesítési feladat volt. Szövetségünk számtalan médiamegjelenés mellett több szakmai egyeztetéseket folytatott le. A bevezetendő szabályozás rendkívül negatív a foglalkoztatottságra, a vállalkozókra, a gazdaságra és a vásárlókra nézve egyaránt.

Összességében a már megszavazott és még szavazás előtt álló, kereskedelmi ágazatot érintő törvények visszafogják a beruházásokat, már csak azon egyszerű oknál fogva, hogy bizonytalanságot okoznak. Pár éve még elmondhattuk, hogy a jogi biztonság garanciát jelent Magyarországon, ma pont az ellenkezője igaz. Ilyen jogszabály-változtatási intenzitás mellett nehéz, vagy szinte lehetetlen hosszú távon előre tervezni, gondolkodni. Ezek az ismérvek egy beruházó, de még egy üzemeltető szemszögéből is alapvetőek.

A 2008-as gazdasági válság után először 2013 harmadik negyedévétől indult el egy pozitív folyamat a kiskereskedelmi piacon. A néhány százalékos emelkedés már lehetővé tette, hogy új üzletek nyíljanak meg, meglévőket bővítsenek, vagy újítsanak fel. A fent említett intézkedések és a vasárnapi zárva tartás bevezetésével, mivel azok újabb bizonytalanságot okoznak, a magyarországi befektetések megítélése akár a beruházók, akár az új kereskedelmi szereplők tekintetében sajnos várhatóan romlani fog.

Új nagyobb bevásárlóközpont építésének megkezdésére 2015-ben nem lehet számítani.